Századok – 1882

Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY - Szolgagyőr I. II. - 388

t.UïÀNYl KÁU0LYTÓ1. 395 lókat keres. Nehéz is lehetne ekkora dolgot pusztán stratégiai okokkal megfejteni, Hellyel-közzel ilyen ok is működhetett közre s bizonnyal az önkénynek is nagy szerep jutott, de azt hiszem, a fő alakitó erő a birtokviszonyokban rejlett. Nem czélom e helyen bővebben foglalkozni e sajátságos jelenséggel, de nem is tehetném. Csakis az egyes kisebb területek monographusai mondhatják meg : milyen alakulások állottak útjába a várföldek tömörségének. Az okok pedig nem lehettek mindenütt egyformák. Itt például a megye valamely részének lakatlan volta, ott a tömör nemzetségi vagy egyházi javak okozhatták, hogy a várnak földei más meg más megyébe költöztek. Mert maga ez elszóródás sem oly hirtelen, átmenet nélküli, hanem fokozatos. így Szolgagyőr maga Nyit rámegy ében feküdvén, különösnek találjuk, hogy Tolnában volt birtoka, de ha tartozékainak fentebb összeállitott jegyzékét vesszük elő — bármily hézagos is az, az adatok hiánya miatt — látjuk, hogy tolnamegyei földje veszprémi birtokához feküdt közel, ez meg a fejér-, ez ismét a pest-megyebelikhez és így tovább. Nagyon valószínű, hogy a várföldek kezdetben annyira — mennyire compactabb egészet alkottak s a későbbi szertelenebb elterjedés még más okoknak is tulaj donitan dó. így tudjuk hogy a várjobbágyok földeket vásároltak, *) másrészt pedig bár törvénnyel tiltva volt, azokat néha el is adták.2) De a leginkább II. Endre által inaugurált nagymérvű birtokadományozás szintén elősegité a várföldek szétszórtságát. Királyaink addig míg győzték, saját művelt földjeiket többnyire művelőikkel együtt adták oda ; de később, mikor földnek és embernek hiányát egyaránt érezni kezdték, a sor az eladdig még érintetlen tőkére : a lakatlan földekre került. Jött aztán a tatárjárás, s a culturának már meghódított föld a lakatlannál is sivárabbá lőn. Puszta föld volt elég, de munkaerő hiánya annál nagyobb. Ha tehát ezentúl művelt föld — valami fontosabb helyi érdekből — lett adomány tárgyává, nagy ritkán volt s csupán egyházak részére, népe is oda értve. Legtöbb esetben a király a földet odaadta ugyan, de népeit *) Példáúl 1258-ban a gelléri szolgagyöri várjobbágyok megvették Szántót. Wenzel Á. Ú. Ó. II, 299. 2) így 1256-ban a madari szolgagyöriok eladják füsi birtokukat. Fejér IV. v, II. 363. 1.