Századok – 1882
ÁLLANDÓ ROVATOK - Történelmi Könyvtár - 354
362 wesselényi ferencz. kötések1 ) alkalmával mindannyiszor a Scylla és Charibdis közt evező csónak sorsában osztoztak. Yagy attól kelle tartaniok, bogy a nemzet árúlóknak fogja bélyegezni, vagy attól, bogy a szent királyok koronázott utóda a lázadók közé fogja sorozni. Hány magyar államférfi ingadozott e keskeny liidon s hány bukott alá, csak az tudja ki históriánk részleteivel sem röstelli foglalkozni. Leopold ministerei ez időben legkissebbet sem törődvén a fenntemlített békekötésekkel s az ország sarkalatos törvényeivel, sem a vallásfelekezetek, sem a vármegyék és a nemesség jogaival, mind követelőbb hangon és modorban kezdettek fellépni. Wesselényi mint nádor felszólalt, ellenezte ezt vagy amazt, de a kamarák és katonai parancsnokok keresztűlvitték s minden úgy történt, a mint Bécsben előre tervezték. Wesselényi Bécsbe ment, mint az ország nádora, mint Felső-Magyarország kapitánya, mint zászlós ur, mint az arany gyapjas-rend vitéze, kit az uralkodó »mon cousin«-nek szólított levelében ; jóformán ki se hallgatták, a német minister praesidens megvárakoztatta, mint akármelyik kérelmező kis nemest, aztán beszéltek vele hidegen, szárazon, mint a kivel nem szükség behatóan tanácskozni, mint a ki nélkül a dolgokat el lehet végezni.2) Es a mit megigért uraiméknak a beszterczebányai gyűlésen abból semmi sem lett, sőt sürgető kéréseit rosz néven vették a legmagasabb körben. Mikor a sok német ezred ellepte az országot, zsoldját s eleségét erőszakosan szedte fel szegényen, gazdagon, nemesen, paraszton, azt mondák uraimék. Hol van a mi híres nádorunk, hisz Wesselényi megígérte, hogy rend lesz, hogy másként lesz, hogy vissza áll a nyugalom és törvényesség s ime labanczok vad hordái emésztik vagyonunk, életünk, bizonnyal a nádor beleegyezett bejövetelökbe, különben nem tűrné ? ! Mikor pedig Bécsben a tiltakozásokról, az ellenállásokról és a nemesség csoportosulásairól értesültek, szintén így kiáltottak fel : Hol van a híres nádorunk ? Hát ez a Wesselényi hűsége ? hát annyit se akar érettünk tenni, hogy egy pár ezredünket rendesen élelmezzék, íme kurucz bandák támadnak nyomain ? ! J) Nagy-váradi 1538. Bécsi 1606. Nicolsburgi 1622. Linczi 1645. stb. stb. 2) Mint például a sztíut-gotliardi békekötést stb.
