Századok – 1882

Értekezések - MIRCSE JÁNOS: Emlékezések Mátyás király élete utólsóelőtti évéből. 18

EMLÉKEZÉSEK MÁTYÁS KIRÁLY ÉLETE UTOLSÓELŐTTI ÉVÉBŐL. 25 s már csak azért is, mert a török birodalom nagyjai s főbb méltóságai ugyancsak írás és követség utján kértek, kogy ejtsem e törököt hatalmamba s mégis a szentszék ebbeli leghívebb törekvéseimben cserben hagyott. S pedig e bujdosó töröknek hívei azt Ígérték nekem, hogy ez utóbbinak megsegélésével a most uralkodó törököt könnyű szerrel vissza lehet szorítani a Kaukazusba s azonfelül reméltem, hogy sikerülni fog ezúttal keresztyén hitre térítenem a törököt, vagy legalább e részben követségek útján kedvezőbb mederbe terelnem az ügyet. De' mint mondám, mindhiába; a szentszék nem hallgatott meg. Ellenkezőleg, ö szentsége a pápa úgy viselkedett irányomban, mint tekintélyemnek, dicsőségemnek irigye. О szentsége, a pápa azzal sem érte be, hogy elleneim ösztökélésére legátusait ktildé a franczia királyhoz, azt e török ki nem szolgáltatására veendők, hanem nem röstelte követemet, a n.-váradi püspököt, ki ekkor megbízásomból Francziaországban volt, egy breve segítségével ügyem árulójává tenni s azt arra bírni, hogy ezentúl e török kiadatását ne részemre, hanem a szentszék részére közvetítse. Ne gondolja ő szentsége, hogy cselekedetinek rugóját nem ismerem, ismerem pedig a franczia király legelőbbkelő tanácsosai leveleiből. О szentsége a velenczeieknek akarja e szegény török herczeget átszolgáltatni, igen, feláldozza a velenczeieknek, mert ezért néhány ezer aranynyal kínálták meg. Ne higyje ám legátus úr, hogy a velenczeiek a keresztyénség általános üdveért követelik maguknak ez embert. Nem ! Egyszerűen ki akarják adni e törököt bátyjának s ezen az úton egyetmást, mit nyomorúlt pulya asszonyok módjára elvesztettek, vissza óhajtják szerezni, aztán engem s a nápolyi királyt valamelyes kellemetlenséggel kívánnak meglepni. Különben úgy látszik, mintha ő szentsége azt állítaná, hogy a velenczeiekkel a török ellen hadakozni akar, bár igen jól tudja ő szentsége, hogy a törökök tenger felől megtámadhatlanok s bajt nekik e részben okozni nem lehet. Megengedve, hogy ő szentsége valójában hadat indít a velenczeiekkel a török ellen, az az egy mindig érthetetlen lesz előttem, vájjon miféle dicső és kiváló dolgot művelt ez a velenczei hajóhad valamikor is a keresztyénségért ? Nézetem szerint : e hajóhad kizárólag velenczei érdekek ápolására tartatik fenn s nem használják egyébre: fegyverek, hajószerszámok s egyéb tárgyak szállítására — a keresztyénség ellenei, maguknak a törököknek a számára. Bizony igaz, hogy a törökök-