Századok – 1882

Értekezések - DEMKÓ KÁLMÁN: Hain Gáspár és krónikája - II. 223

226 hain gáspár rendes és rendkívüli census fizetésétől. A tévedés Mátyás ellenfelében történt.) -— 1515-től kezdve csak igen gyérek a bibák. 1528. sabbatlio post nativ. Mariae jött Lőcsére Buda, Esztergom, s több vár elfoglalásának bíre a törökök által. (Ezt Sperfogelből tévesen írta ki, bol az erre vonatkozólag írt jegyzék a 98 és 99-ik levél közötti számozatlan papírszeleten az 1528 iki események között áll, helyesen 1529-re téve). 1650-ben, 1648 helyett — leírja a németországi (westpháli) béke megkötése által előidézett örömöt. Ezeken kivűl néhány jelentéktelenebb, leginkább az események napjára vonatkozó kronologiai hiba akad még, de ezek oly csekélyek, hogy nagyobb szabású rendszeres történelmi műben is megbocsátliatók lennének. Hain előadási modorában alkalmazkodik a kitűzött czélhoz s e szerint kétféle az előadás. Krónikát és korrajzot akar nyújtani az utókornak. Egészben véve azt lehet róla mondani, hogy az események elrendezésénél egyedül a kronologiai egymásutánt tartja szem előtt. Az események összeköttettésbe hozása végett csak néhány helyen tesz utalást arra, hol találhatók az említett dologhoz tartozó többi adatok, de sehol sem emelkedik fel a valódi történetírás magaslatára. Ha mégis kétféle előadási modort különböztetek meg, ez onnan van, hogy a műnek a forrásokat használt krónikák és naplókból átvett része legtöbbnyire rövid mondatokban, kivonatosan adatik elő. (Több helyét összehasonlítva Sperfogelnek eredeti naplójával, azt találtam, hogy az abból merített adatok az eredetihez képest igeu röviden vannak közölve). Midőn azonban már közvetlenül személyes tudomást szerez a történtekről, elhagyja a rövid krónikaszerű előadást s különösen azon események részletezésénél, melyekbe intéző befolyást gyakorolt, előadása élénkké, valóban élvezetessé válik. A vallási üldözések korának leírásánál a felekezeti szenvedély többször ad a kath. papság ellen használt kemény kifejezéseket az üldözött protestánsnak ajakára s a városban elkövetett rablások és garázdálkodások miatt helyenkint élesen jellemzi a magyar urakat a városi polgár. A műnek idézett helyei szolgáljanak mutatványűl a szerzőnek nyelvezetére és irályára. A magyar nevek orthograpliiája igen gyenge oldala. Kemény Jánost például »Keömeneö és Kömeneö«-nek, Szoltsányit »Scholtzani«-nak, Szolnokot »Zolnock«-nak, Szúnyogot »Szunyock«-nak stb. írja. A krónika negyedrét alakú 956 oldalra terjedő kézírat. Kezdődik a szepességiek ősidőktől való eredetével s terjed 1684. végéig (decz. 25-ig.) Czímlapjára egy 1676. évi magyar, lőcsei kalendárium czímlapjának képe van ragasztva. Ennek alsó részét Lőcsének képe foglalja el. Legkevésbé sem lehet azt művészi kivi-