Századok – 1882

Értekezések - DEMKÓ KÁLMÁN: Hain Gáspár és krónikája - II. 223

KS krónikája. 225 letesen leírja s hozzáteszi : ennek jelentőségét Isten tudja legjobban. A jóslatokat komolyan veszi s azoknak teljesülésére példát is mutat fel: 1554. julius 19-én született Lőcsén egy kétfejű gyermek. Ennek következtében egy asszony jósolta, hogy a városnak két feje lesz, a mint az meg is történt. Ugyanis Windeck nevü bíró megtébolyodott s helyére megválasztották bírónak Kletschkó Mártont. Windeck azonban kigyógyúlt, Kletsckó lemondani nem akart, minek következtében nagy zavar keletkezett a városban. Ugy látszik ebből, hogy tanulmányozott előmintái, különösen Bonfinius — ki szintén igen szereti a csodákat — nagy hatást gyakoroltak e részben Hainra. Krónikásunk egyéniségének teljes ismertetésére legyen még szabad röviden szólanom nemzetiségi,, érzelmeiről. Családja Németországból származott át hozzánk. О német irányú neveltetésben részesült s a környezet, melyben élt, szintén német volt. Nem csodálkozhatunk tehát azon, ha iratában a németség dicsőítésével — többször a magyarok rovására — találkozunk. Büszkélkedve említi fel, hogy Lőcsének lakói mind németek s az augsburgi hitvallás hívei, mely két tulajdonsággal Felső-Magyarországon, sőt az egész országban sem dicsekedhetik más város. Ennek kifolyása azon sokszor kíméletlen hang, melylyel a magyar urakat helyenkint jellemzi. Igaz, hogy azok olykor-olykor becsületesen rászolgáltak. Tartozunk azonban az igazságnak érdekében megjegyezni azt is, hogy ő saját városa polgárainak gyenge oldalait sem takargatja, hanem mindannyiszor keményen megrójja, a hányszor arra okot és alkalmat talál. Különösen Sperfogel Conrad és Cramer Gáspár irataiból idézve teszi azt. A műnek chronologiai része nem állja ki mindenütt a bírálatot. Az 1675-ik év előtti eseményeknél gyakran esik tévedésbe, valószínűleg azért, mert a régibb időre vonatkozólag használt írók adatait átvette a nélkül, hogy azok chronologiai pontosságát bírálta volna. így 744-ben jöttek a magyarok másodszor Scythiából. 1003-ban vették föl a keresztény vallást. — A tatárok 1241-ben jöttek Magyarországba s innen csak 1245-ben vonultak ki. 1290-re írja Kassa alapítását — a körfalak építésének kezdete helyett — holott már 1216-ban említette a kassai klastromot. 1308-ra teszi Róbert Károly győzelmes csatáját trencséni Csák Máté ellen. Itten a rozgonyi csatát értve írja, hogy a szepesiek vitézül győztek Tarczalnál — értsd a Tárcza folyónál. 1474-ben volt Lőcsén Mátyás király s innen indult Liptóba Komorovszky ellen. (Mátyás király ekkor csakugyan Lőcsén volt és itten adta ki oklevelét, melyben kárpótlásúl a lengyelek által okozott károkért és a város erősbitése czéljából fölmenti Lőcsét minden Századok. 1882. III. füzet. 16