Századok – 1882
Értekezések - PAULER GYULA: Megye? Várispánság? 202
várispánság ? 207 tak azok, kik ez immunitást nem nyerték ? Ha egyáltaljában volt külön polgári megye, ez elemeknek kellett alatta állni, mert különben kikre terjedt volna e megyének joghatósága? Ennélfogva, ha az adatok azt bizonyítják, hogy ez elemek is a várispán, vagyis a katonai megye alatt állottak, megdűl véleményünk szerint az a legfőbb megállható ok, melynél fogva a külön polgári megyének létezését vitatni lehetne. Az Aranybulla, mely a nemzet azon korbeli aspirátióit tartalmazá, a régi viszonyok talaján, a régi alkotmány keretében, V. czikkében csak általában »comités parochiani«-ról, a máiidéztem fordítás szerint »vármegye ispán«-ról beszél, hogy ne Ítéljen a nemesek birtokain, kivévén a pénz és tizedbeli folyó ügyekben. A comes curie parocbianus azonban — teszi mindjárt hozzá— az alispán, vagy házi ispán, a vármegye ispán helyettese — csak várának népei felett ítélhessen. A logikai összefüggés nem hagy kétséget az iránt, hogy az egyhuzamban, minden megkülönböztetés nélkül emiitett főispán és alispán, hogy modern kifejezéssel éljek, egyféle természetű kerületeknek kormányzói ; miután pedig a comes curie parocbianus világosan a várkerületnek tisztje, a comes parochianus sem lehet valami különböző, ettől elütő, külön polgári megyének főnöke. A XIY. czikk csak »comes«-t említ, de azzal a rendelkezéssel, hogy ha comitatus-ának — itt ispáni hivatal értelemben — megfelelőleg magát nem viseli, vagy várának népeit rontja — hivatalától megfosztassék. Még világosabban a várispánokra utal a XXIX. czikkely, mely szerint az ispán csak ispáni hivatalának járandóságával éljen — jure comitatus sui tantum ruatur — a többi illetményeket és a vár jövedelmek két részét — duas partes castrorum — a király kapja.1) II. Endrének 1231-iki törvénye XII., XIII. és XXXIV. czikkelyében csak stylaris változtatásokat téve, teljesen átveszi az Aranybullának V. és XXIX. czikkelyét. 2 ) Sem ebben , sem az Előttem az Aranybullának Knauz által legutoljára a Monuinen ta Strig I. 232 lapon kiadott szövege van. Endlicher kiadása igen rossz, bár a kérde'sben forgó pontokra nézve nincs más eltérése, mint az, hogy az V. czikkelyhez causa monetarum et decimarum helyett, causas-t ir. 2) Kovachich M. Sylloge Decretorum I. 5. és 10. 1.
