Századok – 1882
Értekezések - PAULER GYULA: Megye? Várispánság? 202
208 megye ? Aranybullában semmi nyoma, hogy az érintett várispánokon kivül még másféle polgári megyei főispánok is léteznének. Mig e törvények úgy szólván az elméletnek követelményeit tartalmazzák, melyek azonban, mint érintém, a létező viszonyokon sarkaltak : a váradi Regestrum a gyakorlatnak példáit tartotta fel számunkra. Ha multunk e nagybecsű, bár töredékes, és csak hibás kiadásban fenmaradt emlékét forgatjuk, többször találkozunk Mika bihari ispán nevével, kivel hivatalban, okleveleink tanúsága szerint 1212 —1215, és 1219—1222-ben találkozunk. >). Különféle perekben itél és birói hatáskörét az alperesek minőségéből következtethetjük, mert akkor is mint most, rendszerint, állott az elv, hogy actor sequitur reum, vagyis a vádló, a panaszos, a kereső félnek, a vádlottnak, az alperesnek birájához kellett fordulni. Cornusti, alsóbb rendű várnépek 2) állítják valami sobi (vagy sosi, mert e név kétfélekép fordul elő) emberekről, hogy az ő osztályukhoz tartoznak: mig azok vitatják, hogy ők törzsökös jobbágyok, — jobbagiones a generatlone — kiket a Szent-Király szabadjainak hínak.8 ) A bihari jobbágyok mind beperlik a bihari összes alsóbb várnépet — castrenses de Bihor — hogy rajtuk bizonyos birságot kétszer vettek meg. E két esetben kétségtelenül várnépek ellen, a várnépek közt fenforgó belső viszonyok tárgyában foly a per ; annak birája tehát nem lehetett, még a Botka-Pesty-féle elmélet szerint sem, a polgári ispán, hanem a várispán. Ennélfogva, midőn Mika ez ügyekben mint bíró szerepel, kétségtelenül következtethet') Márki S. Biharmegyei főispánok. »Századok« 1874. 33G lap. A váradi regestrumban előforduló néhány évszám közül, melyeket azonban mindig csak az illető ügyre lehet positivitással vonatkoztatni, a legrégibb 1214, mert mindjárt az első szám alatt előforduló 1209 helyett, Vajda Gyulának »a váradi Regestrum« czimü, jobbára csak külsőségekre terjedő, de azért ez érdekes emlék használását mégis nagyon megkönnyítő müve szerint (8. 1.) az első kiadásban 1219. áll. 2) Castrenses de Cornust, miből nem lebet Cornust várispánságra következtetni, hanem csak arra, hogy az illető panaszosok Cornuston laktak. 8) Regest, de V. N. 147. Ezeknek ellentétét képezik azok a jobbágyok, kik castrensisekből lettek azokká ; р. o. Reg. de Varad 174.
