Századok – 1881

Értekezések - HAMPEL JÓZSEF: A Drugethek őseiről - II. 207

208 A DKUGETHEK A czímer, mint látjuk, megegyezik a sírládákon talált Merloto czímerrel, csakliogy a cadendiat jelző paizsocska hibá­zik, helyében a czímer paizsából ide áttett rigót látunk — és to­vábbá szélesebbek a pólyák, úgy, hogy öt egyenlő nagyságú pólyára oszlik a paizs. Színezetök következő: Az 1, 3, 5 pólya ezüst, a rajtuk levő összesen nyolcz rigó vörös s a közbeeső 2 és 4 pólya is vörös.1) Ugyané czímeres mű 2-ik lapján meglepett az »Ale­magna« névvel jelölt és a Drugoéhez igen közel álló czímer, melyet azért a 4. szám alatti rajzban szintén bemutatok. A két czímer közt csak az a külömbség, hogy itt a cadentiás czímer szívpaizszsá vált s hogy a lábfelőli rigók sorban állanak. A rigók vörös mezőben ezüstösök, a 2. és negyedik pólya aranyos. A cadentiás paizsban kék mezőben aranyosak a liliomok és vörös a tornagallér. A. munka 46. lapján »Giorgo d'Ale­magna vicerc; nel 1424« czímere az itt adotttói csak abban tér el, hogy a rigók aranyosak. Talán lehet a paizsok rokonságából a Merlotok és Alemagnok rokon­ságára következtetni és lehetsé­ges, hogy e kérdés behatóbb für­készetéből a Drugeth kérdésre is háramlik haszon. Itt közvetlenebb fontosságú reánk nézve a gyűjteménybeli •»Apia« — czimer: Aranyos hát­téren öt szétterjesztett szárnyú sas oly rendben, mint az egyik síroldalon leltük. A czímer azo­nossága már most kétségen kívül helyezi, hogy a De Apia Izabella fiának fölismert Nicolaust, Drugo fiát2) a sírládában eltemetett Nicolaus de Merlotoval egy és ugyanannak mondhatjuk, mert a Nicolaus koporsóján háromszor föltűnő sasos czímer3) anyjára: de Apia Isabellára utal. A színek vonalzása rajzainkban a Colombière-félc rajzolási módot követi. 2) Lsd a II. alatt idézett 3G. számú adatokat. 3) Lsd I. alatt a második helyen leírt, sírládát. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom