Századok – 1881

Értekezések - SALAMON FERENCZ: Hol volt Attila főhadiszállása? 1

FÖSZ/VLLÁSA ? 3 esernyője, látcsöve, órája, mágnestűje sat. szerben-számban s jókarban legyen. A história egyik kalauza a cbronologia. Szerencsére a fennforgó kérdésnél ez nagy fejtörésbe nem kerül. Elég annyit tudnunk, hogy Attila és az őt interviewolt Priscus Rhetor mintegy 1.430 évvel ezelőtt találkoztak, t. i. mikor a Kr. u. 448-dik vagy 49-dik évet irták volna, ha szokás lesz vala már akkor a Megváltó születésétől számítni az éveket. A keleti római birodalomban akkor II. Theodosius űl a trónon, uralkodván Kr. u. 408-tól 450-ig ; a nyugotiban III. Valentinianus (uralkodik 425-től 455-ig); a hun birodalom felett Attila (433-tól 453-ig). A hunok már lerombolták volt mindazon erődöket, melyek a Duna partján a keleti birodalmat védelmezték Belgrádtól Nikápolyig s azon alól is, sőt a konstantinápolyi utat védő Niszszát is. Végre Sirmiumot is. Ez 441-től 447-ig történt, midőn Theodosius fegyverszünetet köt a hun királylyal. A fegyverszünet tart még Priscus követsége alkalmával, melyről értekezünk. Attila folytonos diplomatiai kötekedést folytatott mind a keleti, mind a nyugati birodalommal, úgy, hogy mindig kézűgyben volt a »casus belli.« — Szüntelen jártak-keltek a követségek. Azt, a melyről mi szólani akarunk, egy főrangú rómaira, Maximinusra bízta Theodosius. Vele együtt utazott vissza egy hun követ Konstantinápolyból Attila udvarába. Maximinus kíséretében volt Priscus Rhetor, a követség leirója. A követség nem épen mindennapi viszonyok közt jár el dolgában. A császár beleegyezésével ugyanis az egyik hun követet : Edek főembert arra bériették fel, hogy Attilát meggyilkolja. A római követség főtagjai Maximinus és Priscus erről semmit sem tudnak ; de a főtolmács Vigil, a terv kigondolója és főeszköze, szintén a követséghez volt csatolva. — Ily gyalázatos megbízatása volt a civilisait világ küldöttségének a »barbár« fejedelemhez, ki a titkot már az első nap megtudta a követség megérkezésekor. Kívánatos lenne tudni azt is, mely hónapokban történt a Maximinus-féle követségnek Magyarországba jötte. Priscus erről hasonlókéi) nem ad egyenes fölvilágosítást. — De abból, hogy bún földön egy nagy zivatar, dörgéssel, villámmal lepte meg, 1*