Századok – 1881
Értekezések - SALAMON FERENCZ: Hol volt Attila főhadiszállása? 1
4 IIOL VOLT ATTILA kétségtelen, hogy a nyári hónapokban kellett ennek az utazásnak történnie. A napok kalendariumi megjelölése annálinkább hiányzik előadásában, a mi pedig igen tájékoztató lesz vala. — De ha télen történik vala is a követség jötte-mente, a fentebbi gonosz és feszült személyes viszonyok miatt bizony melege lehetett mindkét félnek. A mint a régiek mondták, a chronologia és geographia a történelem két szemefénye. A chronologia után lássuk nagyjából a geographiát, vagy legalább azt az eszközt, melynek segedelmével tájékozhatjuk magunkat Priscus utazására nézve. — Minthogy helyneveket nem említ a hűn területen, csak útja kimérésével lennéuk képesek biztosan követni. Az ő mértéke útja legnagyobb részére nézve a »napi járó föld,« nem épen határozott mérnöki eszköz. Azonban nem levén más, mindenek előtt arra kell mértéket találnunk, mit nevez ő egy napi járó földnek. Priscus Konstantinápolyból Öardicába, vagyis a mai Sofiába érkezvén, azt irja, hogy az, igyekező utasnak tizenhárom napi járó föld. Elég becses útmutatás a mértékre nézve ; de csak látszólag. Mert nincs megmondva, gyalog embernek-e vagy kocsin, vagy lóháton utazónak. Sophia lvonstántinápolyhoz 78 német mértföld lehetett az akkori kitűnő római uton is. Osztva 13-mal a 78-at, egy napi járó föld lenne 6 német mértföld. Ha napjára 6 mértföldet veszünk föl, gyalog embernek sok; mert ez naponként, rendes katona lépésben, 12 órai gyaloglás. Ki győzné ezt egy húzómban folytatni 13 napig ? Priscus tehát positiv kulcsot csak akkor adott kezünkbe, ha föltesszük, hogy nem gyalog emberre érti a napi járó földet, hanem érti akár lóháton, akár kocsin, de többnyire csak léptetve haladó utasra. Legtöbb gondot ád a hadtudománynak, mennyi lehet egy napi járó föld. A katonai tudomány pedig azt mondja a marsról1 ) : »A gyalogságnak ahhoz, hogy 5 német mértföldnyi marsot megtegyen, jó, kemény uton 13 óra kell, miből 3 óra pihenő. Hagyjuk meg ezt a franczia szót, mint hadtudományi műszót, a magyarban is, mint meghagyta a német.
