Századok – 1881
Értekezések - DR. PAULER GYULA: Adatok a megyei levéltárak ismeretéhez. 403 - DR. PAULER GYULA: Még egy szó a millenariumról. 747
752 még egy szó nénk testvérének volt közvetlenül elődje. ') Mindkét — néhány szó kivételével — azonos szöveg említi Fridriknek harczát a magyarokkal, valószínűleg a siriratra támaszkodva, mely szerint: »Ungarorum rabiem magno moderamme pressit Fecit et Hesperiam pacem habere bonam,« de egyik sem említi Fridriknek halála évét. Ha tehát Kenner F. azt jegyzetében, mint az ő feladatára nézve tökéletesen közönyös körülményt, mellékesen 897-te teszi : lehet az hibás következtetés, lehet az könynyelmű idézés, lehet talán valami forráson alapuló állitás : de forrását megnevezni, állítását igazolni elfeledvén neki, kivált De, Rubeis-sel szemben, hitelt nem adhatunk. Egyébiránt az egész tudósítás Fridrik harczairól a magyarokkal, több mint gyanús. Maga De Rubeis e skepticus megjegyzéssel kiséri: »ha elhihetni«2). A Vitaekban — ha nem is tekintjük, hogy mennyivel későbben írattak — több képtelen dolog van, mi hitelüket épen nem képes emelni. Fridrik patriarchának р. o. 53 éves uralkodást tulajdonítanak, Ursust, ki 928—931. közt élt, II. Berengar korába helyzik. Hogy száz évvel ezelőtt régibb történetíróink, kiknek a tudomány akkori állásában a külföldi forrásokat critice vizsgálni sem idejök, sem módjuk nem volt, De Rubeis töredékének mindenben teljes hitelt tulajdonítának3), az érthető, és dicsőségükből semmit sem von le: de nekünk már most, kik előtt egy század vívmányai fekszenek, szigorúabbaknak kell lennünk, és nem szabad ily későkori, anachronistikus feljegyzésekre támaszkodni, melyek legjobb esetben, a fennebbiek szerint, valami X. századbeli eseményre, talán a Kézainál és egyéb krónikásainknál érintett karinthiai hadjáratra, melyben az aquilejai patriarclia is szerepel4 ), vonatkozhatnak, és így a »Millenarium« kérdésével amúgy sincsenek kapcsolatban. Érinti Botka, hogy »Pauler Wattenbach tanárra hivatkozva, kétségbevonja a magyarok helvetiai feltűnését, de Wattenbachot Grinzel számosabb hi bái miatt megrótta; úgy, hogy őt döntő auctoritás!) De Rubeis i. h. 10. 2) .Si credere liceat i. h. 454. s) Katona, História Critica Ducum 1G2. 1. 4) Kézai, Endliehernél, Monum. Arpadiana 104. Marci Cbronicon 31, Thuróczynál 33 с. V. ö. Szabó Károly, Vezérek kora 129. 1. 2.jegyz.
