Századok – 1881

Értekezések - DR. PAULER GYULA: Adatok a megyei levéltárak ismeretéhez. 403 - DR. PAULER GYULA: Még egy szó a millenariumról. 747

a » millen ariitm « -ról. 75.3 nak elfogadnunk nem lehet,')« A nézeteltérések Ginzel és Wattenhacliközt — legalább azok, amelyekre Botkahivatkozik — Y.István pápa levelének, melyet állítólag Szvatoplugnak irt, autbenticitására (Leben der Slavenapostel 9.1.) Sz.-Kelemen ereklyéi feltalálásának dátumára (u. o. 28.), Cyrill és Methodius bolgárországi tartózkodására (u. o. 39.1.), Methodius dogmaticus nézeteire (u. o. 47). VITT. János pápa jellemére. (U. o. 73.) és végre arra vonatkoznak, hogy Wattenbaeh »a pannóniai legenda« tudósítását, mely szerint Methodius testvérét a cbazarokboz elkísérte, »igen valószínűnek« (u. o.) tartja (и.о. 27. lap.2), s általában a »Pannóniai Legendát« »egészen megbízható forrásnak« »als ganz verlässliche Quelle«-nek tekinti. Látni való, bogy e különböző vélemények mind igen disputabilis tárgyakra vonatkoznak, s a legtöbb esetben Wattenbaeh alig fejez ki más, mint óvatos véleményt : de hagyján ! Elismerem, legalább itt és most, bogy mind e kérdésekben Ginzelnek van igaza, még abban is, hogy a »Pannonica legendát« »ganz verlässliche Quelle«-nek tekinteni nagy hiba. Még azt sem vizsgálóim logicai-e a következtetés, hogy egy széles tudományú, helyes ítéletii, s azért elismert tekintélyű tudós, mint Wattenbaeh, azért, mert Cyrill és Method életére nézve egy specialista iró némely tévedésen (?) kapta, más kérdésekben sem szerepelhet mint auctoritás ? : mert jelen esetben nincs szükségem rá. Én ugyanis nem a helvetiai kalandra nézve, hanem annak bebizonyítására idéztem »Deutschlands Geschiehtsquellen« cziiuű művét, hogy az »Annales Sangallenses maiores, melyekből Botka e 888-ik évi becsapást kiolvashatni vélte: nem tartalmaznak egykorú, az eseményekkel párhuzamosan történt feljegyzéseket, úgy, hogy a mit bizonyos évhez elbeszélnek, arról fel kell tennünk, hogy csakugyan akkor vagy legfeljebb kevéssel utóbb történt : hanem csak a X. század közepének compilatioi.« 3) Állítja pedig ezt Wattenbaeh azért, mert ez évkönyveket 955-ig egg kéz irta, mit, ha Botka el nem hisz az oly megbízhatatlan írónak, ki még a Pannonica legendát is »ganz zuverlässige Quelle«-nek tartja: megtalálhatja ugyanez ') Századok. 1881. 488. 1. 2) Botkánál i. h. a 21. lap áll, de azon Wattenhaehnak neve elő sem fordúl, s igy az valószínűleg a nem ide'zett 27. lap lesz. 3) Századok 1880. 101.