Századok – 1881

Értekezések - DR. PAULER GYULA: Adatok a megyei levéltárak ismeretéhez. 403 - DR. PAULER GYULA: Még egy szó a millenariumról. 747

MÉG EGY SZÓ A »MILLENARIUM«-RÓL. Botka Tivadar, kinek, félszázados működése alatt, oly sok becses terméket köszönhet tudományos irodalmunk, a »Századok« junius bavi füzetében újra hozzászól »A Magyar ezeréves jubileum időkérdéséhez«, védelmezve 1878-ban e fűzetekben kifejtett állítását, melyeket — úgymond — »Pauler a tavalyi »Századok« két czikkében keményen megtámadott .... de elébbi nézetemben ütött rést nem találván, azokat most is fenntartom, s ezúttal bővebben kifejteni kívánom.« ') Figyelemmel végigolvasva a czikket, azt gondoltam, hogy még egy második czikk fog következni, mert az előttünk fekvő csak ismétli, de nem támogatja új okokkal az állítást, hogy a magyar nemzet letelepedését e hazában 884-től kell számítanunk. Yártam tehát, de folytatás nem jelent meg. A kérdés tehát, — azt tartom legalább én — ott áll ma is, a hol állott Botkának újabb czikke előtt. Mindazonáltal a honfoglalás idejének kérdése ránk magyarokra nézve oly fontos vagy — tán szabatosabban szólva — oly érdekes, hogy minden adatot vagy állítás, mely rá vonatkozik — kivált ha oly nagy, és méltán nagy tekintély, mint Botka Tivadar veszi aegise alá — megérdemli, hogy minden oldalról megvizsgáltassék. Ez szolgáljon mentségemre, hogy a »Századok« olvasóinak türelmével visszaélve, még egyszer bolygatom a »Millenarium« kérdését. De igyekezni fogok, hogy rövid legyek, és az talán kieszközli számomra a szíves olvasónak elnézését. Botka Tivadar nagy fontosságot tulajdonít a kérdésnek — négy lapot szentel arra2

) — hogy a Pannonica Legendában említett !) Századok, 1881. 466. 2) Századok 1881 — 483. 487.