Századok – 1881

Értekezések - HARTVICUS: Mátyás Flórián: Vita sanctorum Stephani Regis et Emerici Ducis. Bir. 692

történeti irodalom. 701 gyér és hiányos adatok nyomáu, melyek ezen zsinatokról ránk maradtak, biztosan eldönteni nem lehet ; de, hogy Sz.-Istvánnak ünnepélyes elevatiója 1083-ban a római szék előleges tudta és beegyezése nélkül történt volna, azt csak állíthatja, ki az ügy természetes, nemkülönben Magyarországnak és nevezetesen Sz.-Lászlónak VII. Gergelyhez való viszonyát nem méltatja kellő figyelemre. Vagy állíthatja-e szerző bizonyosan, hogy azon ügy, mely miatt VII. Gergely 1079. febr. 18-án oly sürgősen kéri Sz.-Lászlót, küldene hiteles követeket Rómába, nem állott összefüggésben Sz.-István canonisatiójával ? Az V. disquisitióban szerző Sz.-Istvánnak Imre fiához intézett intelmeivel foglalkozik, és miután azok hitelessége ellen egy csomó gyönge érvet hozott fel, kijelenti, hogy nem tudja eldönteni, valljon ezen mű hiteles-e vagy sem. Sz.-Imre legendájára nézve azon eredményre jut, hogy ez 1111. táján Íratott. Végre a magyar nemzeti muzeum u. n. frankfurti codexéből a Hartvik-féle legenda azon lapjának hasonmását közli mutatványul, melyen több újabbkori javításon kivííl a »Colocensi epatui p fecit« szavak egy későbbi kéz által a lap szélére vannak irva, miből szerző, mint az interpolate kétségtelen jeléből, egy új érvet vél meríthetni Asztrik kalocsai püspöksége s így Hartvik hitelessége ellen. - - A mondott szavak természetesen úgy is kerülhettek a lap szélére, hogy azok a másoló által a szövegből kifelejtetvén, a javító által az eredeti példány után pótoltattak, még pedig tér szűke miatt a lap szélén. De tegyük fel, hogy a kiigazított szöveg nem tévedésből, hanem öntudatosan íratott úgy, amint a javítás előtt hangzott; sőt tegyük fel, hogy szerzőnek igaza van, midőn állítja, hogy ezen szöveg eredetileg szórói-szóra megegyezett a nagyobb legenda eme szavaival : »provincias in X. partitus est episcopatus strigoniensem ecclesiam metropolim et magistram per consensum et subscriptionem romanae sedis apostoliéi ceterorum fore constitueus, cui jam dictum venerabilem ascricum abbatem pontificalis dignitatis infnla decoratum electione canonica praefecit.« Tegyük fel mondom, hogy ez csakugyan úgy volt ; kérdem, mit ártana ez Hartvik hitelességének ? Epenséggel semmit. Mindenki tudja, hogy Hartvik a 6-dik fejezetben Asztrikot ismételten és öntudatosan nevezi kalocsai püspöknek ; mivel pedig minden ember leghitelesebb értelmezője saját szavainak, nagyon természetes, hogy a 4-dik fejezetben foglalt szavakat úgy kell értelmeznünk, hogy azok a 6-dik fejezettel ellenmondásba ne jöjjenek. Nem fognak pedig ellenmondásba jönni, ha azokat úgy értjük, hogy Hartvik, midőn az esztergomi érsekség alapításáról szól, eszmetársulás kapcsán fölemlíti, hogy Asztrik apát,