Századok – 1881
Értekezések - HARTVICUS: Mátyás Flórián: Vita sanctorum Stephani Regis et Emerici Ducis. Bir. 692
696 történeti irodalom. és létezett Hartvik-codexet kellene ismernünk. A IV. disquisitio a munka legérdekesebb részét képezi, ebben szerző conjecturalis kritikája tetőpontját éri el. A Hartvik-féle mű keletkezésének korát kutatván, azon eredményre jut, hogy annak 1213—1233. között kellett létesülnie. Lássuk röviden az érveket, melyekkel ezen állítását támogatja. Az elsőnek rövid foglalatja ez: Hartvik »babonás«! tisztelettel viseltetik a koronás király iránt, mert mindenütt élesen megkülönbözteti Istvánt a királyt, Istvántól a vezértől; már pedig — úgymond — ezen babonás tisztelet csak II. Endre idejében keletkezhetett, midőn a megelőzött polgárháborúk következtében Sz.-István koronája a nemzet szemében már oly nagy becsben állott, hogy, midőn Imre halála után ennek özvegye a kisded Lászlóval és a sz. koronával Bécsbe menekült, Endre kész volt fegyvert ragadni az osztrák herczeg ellen, hogy őt a sz. korona kiadására kényszerítse; tehát Hartvik munkájának Imre halála után kellett Íratnia ! — Második érv : Hartvik Istvánnak koronázázát Greyza halála után negyedik évre, vagyis 1000-re teszi, mig ellenben azelőtt azon vélemény volt elterjedve, hogy ez 1001-ben történt;1 ) márpedig ő ezen adatot csak a pannonhalmi apátság alapító leveléből vehette, melyről azonban csak 1213. után szerezhetett tudomást, mert II. Endre ezen évben írta át ez okmányt : tehát Hartvik műve csak 1213. után keletkezhetett!! — Harmadik érv : Hartvik Sebestyént esztergomi érseknek nevezi ; már pedig ezen Sebestyén létezéséről szintén csak az 1213-ban köztudomásra jutott pannonhalmi okmányból értesülhetett: tehát stb. — Negyedik érv: 1212. előtt senki sem tudta, bogy Asztrik kalocsai püspök volt ; mert ha ezt tudták volna, akkor azon hoszszas és heves vitában, mely az esztergomi és kalocsai érsekek között a királykoronázás joga körül folyt, s a mondott évben a pápa által az esztergomi érsek javára eldöntetett: a kalocsai érsek bizonyára nem mulasztotta volna el a koronázásra való igényeit Asztrik egykori szereplésével is támogatni ; tehát stb. — Ötödik érv:,Hartvik Geyzát a magyarok negyedik vezérének nevezi, s igy Árpádot tekinti az elsőnek, holott a nagyobb legenda szerint Geyza ötödik s igy Almos az első vezér ; Hartvik tehát az ő adatát hihetőleg azon görögöktől vette, kik 1218-ban a sz. földről hazatérő Endrének menyét, Máriát, Magyarországba kísérték, s kik tudták, hogy Constantinus Porpliyrogenitus Árpádot nevezi a magyarok első vezérének: tehát Hartvik műve 1218. körűi keletkezett ! ! ! Mivel pedig II. Endre egy 1233. kelt okmányában l) Valljon lionnan tudja ezt szerző ?
