Századok – 1881

Értekezések - HARTVICUS: Mátyás Flórián: Vita sanctorum Stephani Regis et Emerici Ducis. Bir. 692

történeti irodalom. 697 nun1 elég világosan czéloz Hartvik művének egy helyére, azért ezen mű 1233-ban már készen volt. Ezek tehát azon érvek, melyekre szerző 12 évig várakoztatta a tudós világot, s melyekkel Hartvik tekintélyét végkép megsemmisíthetni vélte. Csakhogy az ilyen érvekkel azt is be lehet bizonyítani, hogy Béla király Anonymusa Hunyady Mátyás idejében élt, vagy hogy az öreg Turóczi János Mária Teréziának volt kortársa. A pártatlan olvasó már eddig is észrevehette, mily gyai'ló alapon áll a Hartvik-kisebbítők ügye. Mindazáltal érdemesnek tartjuk Hartvik védelmére néhány igénytelen észrevételt tenni. Hartvik egyenesen kimondja, hogy ő Kálmán király idejében irta müvét, s így jogosan csak afölött lehet kérdést támasztani, váljon az 1095-től 1114-ig uralkodott magyar királyt, vagy pedig az egy századdal később élt Kálmán ruthén királyt, П. Endre fiát, értette-e? Mihelyt kimutatjuk, hogy műve már az. ifjabb Kálmán x) ideje előtt is ismeretes volt, egyúttal azt is bebizonyítottuk, hogy az az idősb Kálmán idejében, tehát 1114. előtt keletkezett. Már pedig Hartvik csakugyan ismeretes volt ifjabb Kálmáu születése előtt. Ugyanis 1. III. Incze pápának 1201. évi regestáiban a 7 7-dik szám alatt szórul-szóra ez áll:2) »Archiepiscopo Colocensi et ejus siiffraganeis et uniuersis prelatis exemptarum ecclesiarum in provincia Colocensi constitutis, quod per suas ecclesias legere possint vitám Sancti Stepliani Regis Ungarie, amoto articulo, quo dicitur ip«um de utroque jure de eccíesiis (lispouere potuisse.« — Azon mondat, melyet a pápa Sz.-István legendájából kihagyatni rendel, Hartviknál így hangzik: »quapropter dispositioni ejusdem prout divina ipsius (ipsum) gratia instruit ecclesias dei simul cum populis utroque jure ordinandis (ordinandas) reliuquimus«. — Ezen szavak sem a kisebb, sem a nagyobb legendában elő nem fordulnak, hanem egyesegyedűl Hartviknál olvashatók; s így Hartvik művének 1201-benmár léteznie kellett. 2. IV. Jenő pápának 1431. sept. 3-án kelt levelében,3) kihagy va a kihagyandókat, ezeket olvassuk : »olim Clemens tertiuspraedecessornoster etiam ad pie memorie Alexandri ejusdem Clementis (et) nostri praeclecessoris exemplar, ecclesiam Albaregalis Yesprimiensis dioecesis, sub beati Petri et ejus protectionem susceperat, libertates quoque seu immunitates, jura et dignitates predicte ecclesie a Sancto Stephano Rege, qui ecclesiam ipsam fundavit concessas, que in vita sua leguntur, et ab aliis !) Született 1208. körül. 2) Theiner, Monum. Slavor. Merid. I. 57. 3)Theiner, Monum. Hung. II. 212.