Századok – 1881

Értekezések - HARTVICUS: Mátyás Flórián: Vita sanctorum Stephani Regis et Emerici Ducis. Bir. 692

történeti irodalom. 693 vegével, — ezután II. a nagyobb legendát adja szerző ugyanazon eodexekből. Minthogy pedig ezen legenda, mint tudva van, Sz.-Istvánnak halálos ágyán mondott szavainál hirtelen megszakad, tehát csonka, szerző a hiányos részt Hartvikból pótolja, úgy azonban, bogy az ínyének meg nem felelő helyeket, mint Hartviknak toldásait kihagyja. — Még megtörténhetik, hogy az ekként »restaurált« szöveg idővel, a felvilágosító jegyzet kihagyásával, egy más kiadásba is átmegy, és majdan mint a nagyobb legenda eredeti szövege fog szerepelni ; holott az nem más, mint Hartviknak szerző által önkényűleg megnyirbált szövege, szerintünk ezen pótléknak egy komoly kritikai munkában helye nem lehet. — III. következik Hartvik püspöknek Sz.-István életét tárgyazó munkája a magyar nemzeti muzeum u. n. frankfurti codexéből, a mondseei, melki, reini, sz.kereszti, tegernseei, és bécsi kéziratok, nemkülönben a krakkai, a Pray-, Endlicher- és Wattenbach-féle kiadások variansaival. Különösen bánik el szerző ezen életirat szövegével. Előrebocsátja ugyanis, hogy Hartviknak tulajdon részeit eltilt betűkkel fogja közölni, ami szerinte a kisebb legendából van beleszőve, az szórt betűkkel lesz nyomtatva, a nagyobb legendából vett részek pedig rendes betűkkel adatnak. Azonban mindjárt Hartviknak előszavát, melyben magát megnevezi és munkáját Kálmán királynak ajánlja, közönséges betűkkel közli, mintha Hartvik ezt is máshonnan vette volna, holott e részlet sem a nagyobb, sem a kisebb legendában elő nem fordul. Úgy szintén Hartvik szövegének azon részét, mely Sz.-István utolsó szavaitól a munka végéig terjed és Hartviknak legsajátabb tulajdonát képezi, hasonlókép közönséges betűkkel adja és csupán azon részeket nyomatja dűlt betűkkel, melyek neki nem tetszenek, s a melyeket a nagyobb legenda pótlékából kihagyott volt. Hogy az ily eljárás mennyire felel meg a komoly kritika szabályainak, annak megítélését a szíves olvasóra bizzuk. A mondott három életrajz után mint felvilágosító adalékok közöltetnek : a) a varsai codexből az u. n. chronicon mixtumnak Sz.-István életére vonatkozó részletei, b) a Hartvik-legendának a sz.-mártoni apátság tizedeire vonatkozása fehérvári, váczi és esztergomi káptalanok által átírt töredéke, c) kivonatok Temesvári Pelbárt beszédeiből, d) Sz.-István zsolozsmájának egyes részei az 1515. évi esztergomi breviáriumból és az 1499. évi pécsi misekönyvből, e) részletek az u. n. Passió s. Adalberti czímű munkából. IV. és V. számok alatt, tehát nem többé felvilágosító adalékok gyanánt, hanem mint önálló szövegek közöltetnek II. Sylvester Pápa bullája Sz.-Istvánlioz és ennek a sz.-mártoni apátság részére adott szabadalomlevele. — Hogy ezen két darab mint került a »Scriptores«-ek közé, mikor szerző az okmányi emlékeket 46*