Századok – 1881

Értekezések - SALAMON FERENCZ: A rómaiság elenyészte Pannoniában a különösen Aquincum vidékén. 643

688 adalék tott : a kir. főkormányszék Tokody György nagy-váradi kir. fel­sőbb tanügyi igazgatót elnökileg hivatalosan felkérendőnek hatá­rozta az iránti felvilágosítás adásra: vájjon ezen mű ott már kinyomatott-e vagy nem? a ki erre jun. 18. azon feleletet adta, hogy az sem Váradon, sem Magyarországon sehol ki nem nyomatott. A kir. főkormányszék erről a m. kir. helytartó tanácsot aug. 16. értesítvén, azon indoknál fogva, hogy mivel ezen könyv az itteni vizsgáló hivatal által olyannak találtatott, melynek nem csak kinyomatását megengedni nem lehet, de sőt az elkobzásra méltó, s ha mégis ezen könyv a magyarországi vizsgálat követ­keztében valamikép ottan megjelenik, annak könnyen rossz követ­kezései lehettek volna : megtalálta a helytartó tanácsot oly intéz­kedés tétele iránt, hogy az ottani vizsgálókhoz beadott, az erdélyi ügyekre befolyással levő könyvek ezentúl az erdélyi könyvvizs­gáló hivatalhoz juttatás végett a kir. főkormányszékhez küldesse­nek át ; mire az octob. 4. visszaírt, hogy az illető könyvvizsgálót a fenforgó ügy átbocsátása iránt feleletre fogja szólítni, de a másikra nézve a kifejezett óhajtásnak eleget nem tehet azon okból, mert a felsőbb kir. rendeletek szerint a közálladalmat illető min­den kézirati művet a kinyomatás megengedése előtt ő felségéhez kell felküldeni. A kir. főkormányszék a dolog ezen állását 1814. december 5. a végre irta meg az erd. udv. kanczelláriának, liogy a magyarországi helytartótanácshoz intézett előbbi megkeresésé­nek sikert szerezni szíveskedjék. E közben Sinkai kétszer folyamodott a kir. főkormányszék­hez vagy a vizsgálat megsürgetése, vagy művének visszaadása iránt; először 1814. mártius 27., melyre ápr. 14. ezen választ kapta : » A szóban levő mű ki nem nyomathatik« ; másodszor junius 2-kán, s ebben eléadván, hogy kérésére tagadó választ kapott a nélkül, hogy a ki nem nyomathatásnak oka adatott volna ; kéri a kir. főkormányszéket — ezek saját szavai — hogy oláh nyelven irt s a kir. kormányzónak beadott művének három kötete, s azon latinul irt egy kötet, melyet az erdélyi róm. katho­licus püspökhöz adott be, adassék vissza. Erre aug. 16. ezen válasz adatott: »A fenforgó mű nem olyan, hogy kinyomatása megengedtethessék, sőt mint elkobzásra méltó, kérelmezőnek vissza sem adathatik.« A fogalmazvány oldalán ezen megjegyzés olvas­ható : »Előlemlített, oláhul irt, s három kötetből álló mű, mint zárlati tárgy (Sequestrum), megőrízés végett eltétetett az irodai kellékek szobájába (»ad Cuhile Requisitorum.«) Minthogy lehetnek, a kik az erdélyi viszonyokat eléggé nem ismerik, meg kívánom jegyezni, hogy a kinyomatástól eltil­tott kéziratoknak elkobzását s zárlat alatt tartását a kir. felség

Next

/
Oldalképek
Tartalom