Századok – 1881

Értekezések - SALAMON FERENCZ: A rómaiság elenyészte Pannoniában a különösen Aquincum vidékén. 643

664 a eómaiság elenyészte pannoniában, De valószínűnek vehetjük, hogy az elsők közé tartozott, melyeket a nyugati birodalom várai közül a hun elfoglalt és megrongált. Itt is az erődöknek végső szárnyán tört keresztül mindenek előtt. Más erődnek Attila által való lerombolását a Duna pannóniai vonalán nem is emiitik a krónikák. Valószínű, hogy ennél több is került kezére, mert Sirmium veszedelme is csak véletlenül, mellék körülményként jön szóba Priscusnál. De valószínű az is, hogy a folyó felsőbb részén némely vár megmaradhatott. Mert át levén törve a védvonal, a még fennállók hasznavehetőnek a határ védelmében. Sirmium és környéke volt a legfontosabb Attilára nézve, mint bogja a görög-olaszországi utakuak és a duna-szávai vizí közlekedésnek. Ezt a tájat s úgy látszik, vele a Drávától éjszakra terülő alsó Pannónia kisebb nagyobb részét is hatalmukba kerítették a húnok egy békekötés által, mely Sirmium lerontását követte, s melyet Aetius kötött Attilával.1) Kútfőnk nem elég világosan határozza meg, összes, legalább alsó Pannoniáról, vagy annak csak Száva melléki részéről van-e szó. Inkább az a magyarázat látszik helyesnek, hogy az a bizonyos Orestes, kiről Priscus szól, a Száva melléki részében született Pannóniának, melyet (Pannoniát) Kóma átengedett a húuoknak. De egész Pannóniát aligha kell értenünk alatta s csak az alsót : a Balaton vonalától a Duna és Száva vonala közti háromszögöt, * vagy annak déli részét a pécsi hegyek és a Dráva mellékén. Legalább Felső-Pannoniát, melyben Sabaria (Szombathely) feküdt, aligha oda kell érteni. Ez úgy látszik, ekkor Noricummal (Austria, Stiria) egyesittetett ; mert Priscus Poetoviót (Pettau) most Noricumhoz tartozónak mondja, holott az korábban felső (később »Prima«) Pannoniához számíttatott. Hátrább, az Attila halála utáui eseményekből fogjuk következtetni, hogy a húnok nagy valószínűséggel megszállották a Dráva és Száya közti fontos részt Sirmiummal ; a gótbok a Dráván túl legalább is a pécsi hegységekig terjeszkedtek a Balaton és Duna közt. Hogy még Attila életében benn voltak az osztrogothok J) Priscus, (Corpus Ser. Hist Byzt. bonni kiadás I, 146. 1.) irja : »Hic (Orestes) genere Eomanus Paeoniam (Pannoniam) regionom, ad Savum flumen sitam, incolebat ; quae ex foedere inito cum Aetio . . . . barbaro (Attiláé) parebat.«