Századok – 1881

Értekezések - SALAMON FERENCZ: A rómaiság elenyészte Pannoniában a különösen Aquincum vidékén. 643

s különösen aquincum vidékén. 671 Pannóniában, bizonyság rá egy támadásuk, melyet Dalmátiában Salona ellen intéztek, de a melyet a rómaiak visszavertek.1

) A góthokon túl Pannónia nem tudni mely táján a húnokkal szintén szövetséges alánok egy része lehetett már ekkor elhelyezve. Mindenesetre kevés a valószínűség a mellett, hogy oly nevezetes pontot, s első rendű várat, minő Aquincum volt, érintetlenül hagyott volna. Mert látjuk, hogy a keleti birodalomban is a közlekedési vonalakba eső nevezetes várakat rombolja le : Belgrádot (Singidunum), Szendrőt (Margum), Ваш át (Yiminacium Palánka átellenében), Viddint (B-atiaria), Nissát (Naissus). Felső és Alsó-Austriában és Bajorországban is az Attila utáni emberöltő csak némely, másod-, harmad-rendű dunai várat örököl a római korból, a nagyobbakat (mint Augsburgot is) Attila lerontatta az ő galliai útjában. 2) Es ha Sirmiumnál a húuok áttörték a limest, annál könnyebb volt az Duna éjszakibb vonalán levőket hatalmukba ejteni, miutáu most már hátban voltak megtámadhatók s minden oldalról bekerithetők. Míg a háború folyt, melyben nem kisebb ember, mint Aetius volt a vezér római részen, nem lett volna tanácsos meghagyni az Eszéken felüli római hadvonalat, mely oldalt támadhatja meg a szávai hún harczi vonalat. 448-ban a Iránok hadállása következő : a központ a Duna és Tisza között van ; főhadiszállás Szeged, Attila akkori residentiája, hol a keleti császár követségét fogadja, melynek tagja és leirója Priscus.3

) A balszárny a mai Bánságban, melynek főhadiszállása a mai Fehértemplom táján. Végre a jobbszárny a Száva J) Büdinger Oesterr. Gesch. I. к. 44.1. idézi Merobaudes Panegyrisét Niebuhr bonni 1824. kiadásából 10. 1. 2) Utóbbiakra nézve lásd Eugippius Vita S. Severini. Az ottani becses adatok egész összegéből tűnik ki ez. 3) Priscus Konstantinápolyból Nissán át jön a Duuához, melyen a Morava torkolatán feljül, Szeudrőnél kel által. Közel Fejértemplomnál találja Attila egyik táborhelyét, a Krassó vize (Drecon) mellett. Innen a Tiga és Tiphesa folyón (Berzáva és Temes) megy a Marosnak a Tiszába szakadásáig. Mindkét folyón átkelve, találja mindjárt Attila főhadiszállását, mely e szerint Szeged táján volt. (Lásd ennek körülményes bizonyítását tőlem, a »Századok« 1881. első füzetében.)