Századok – 1881
Értekezések - SALAMON FERENCZ: A rómaiság elenyészte Pannoniában a különösen Aquincum vidékén. 643
646 a eómaiság elenyészte pannoniában, a római keresztyén catacombákra emlékeztető.J ) Még egy pár monogramm mindaz, a mit Pannoniának hozzánk közelebb eső részeiből fel lebet mutatni. Kevés mindez ; de mégis ez tölti ki a hézagot, melyet a pogány feliratok hagynak 310-től számítva tovább ötven évnél. A keresztyén egyház-történeti irodalom sem hágy merő setétségben Pannoniánk keresztyénsége tárgyában, sőt azok egyenes bizonyságul szolgálnak a III. századra is. A martyrok lajstromában találjuk már 250 körül Eusebiust, Cibalae püspökét, (a mai Szerémségben Eszék és Mitrovicz közt. Valentinián császár születése helye). Irenaeus, mint Sirmium püspöke szenved halált hitéért Diocletianus alatt (uralkodott 284-től 305-ig K. u.) Szent-Rutilius Sabariának, és Szent-Quirinus Sisciának (Sziszek) volt főpapja. —Nevezetes a vértanuk lajstromában a Sirmium melletti négy szobrász halála, kik a pogány Diocletianus császárnak igen nagy megelégedésére, több jeles művet állítnak ki ; de midőn arra kapnak megrendelést, hogy Aesculapius szobrát faragják ki, ennek végrehajtását hitök megtagadása jelének látják, s bár az engedetlenség bizonyos életveszély, vonakodtak teljesíteni a rendeletetígy árulták el addig titokban tartott keresztyén voltukat, s szenvedtek martyr-halált.2) — Több pannóniai püspökről tesznek említést, bár igen szórványosan, az egyház krónikái. így a 325-ben a Nagy-Constantinus alatt tartott híres nicaeai végzéseket aláirta a sirmiumi püspök Domnius is. A szintén nevezetes 344-diki sardicai (ma sophiai) conciliumban Eutberius pannóniai és Marcus sisciai püspökök vesznek részt. De legnevezetesebb, s a katholikus világban közbotrányul szolgáló püspökök voltak Valens mursai (eszéki), és Ursacius singidunumi (belgrádi) püspökök, kik az arianismushoz pártvezérül szegődtek. 3) x) Achaeologiai Értesítő. XIII. k. (1879.) Czobor Béla közleménye 169. és k. 1. Ugyanaz bővebben »A keresztyén müarchaelogia Encyclopaediája« I. füzet, 139. 1. 2) Lásd : »Untersuchungen der römischen Kaisergeschichte« III. к. 324. 1. kiadja Wattenbach. »Passio sanctorum quator coronatorum« czím alatt ismeres ez az eset. 3) Josephus Dankó, de D. Hieronymo. 1874. Moguntiae. 45. 1. Terjedelmesen szól ezen tárgyról Muchar, »Das römische Norieum« II-dik к.
