Századok – 1881

Értekezések - SALAMON FERENCZ: A rómaiság elenyészte Pannoniában a különösen Aquincum vidékén. 643

s különösen aquincum vidékén. 647 Bár Pannónia fekvésénél fogva jobban ki volt téve a latin, mint a görög befolyásnak, s így már a kereszténység első századaiban is inkább a nyugoti, mint a keleti kereszténység felé hajlott, nem volt elzárva a keleti befolyás elől sem. Egyik nevezetes pannon város, Poetovium (a mai Pettau), mely az olaszországi útban esett, oly keresztény püspökkel dicsekszik Yictorinus személyében, ki a theologiai tudományok magaslatán inkább görög műveltségű, s anyanyelve is görög volt. Végre meg kell említenem, hogy a IV. század keresztyén egyházának két kitűnő oszlopa pannóniai születésű volt. Az irodalmilag halhatatlan Szent-Hieronymus Pannoniában Stridonban (állítólag a mai Muraközben), — sa tettekben buzgalmas Sz.Márton Sabariában (Szombathelyen) született. Igaz, egyik sem saját hazájában prófétáskodik. Hieronymus élete nagy részét Rómában és a szent földön tölti, Sz.-Márton pedig a mai Francziaországban irtja tüzzel-vassal a római pogányság maradványait, alapít szerzetes-zárdákat, s leszen 374-ben, a Loire mellékén Tour si püspökké. De vajon az egyház két bajnokán, a különböző fegyvernemek daczára, feltűnő rokon lelkület, a nézetek alkudozást nem ismerő határozottsága, hogy ne mondjam, vérmes túlzása, emez intellectualis harcziasság, szellemi vitézkedés — nem a közös származásból magyarázandó jellemvonás-e? Hogy Aquincum püspöke a IV. század közepén az árián felekezethez tartozott, az igen valószínű ; mert ezen időkből írják, hogy felső és alsó Pannónia püspökei majdnem kivétel nélkül Arius követői voltak, kik közt megnevezik a főszóvivőket. Ezek Ursacius a singidunumi és Valens a mursiai püspök. *) Szóval Pannónia keresztyén voltáról elég irodalmi bizonyíték maradt ránk, sőt az itteni Duna mellékéről jóval több, mint a mennyit a Rajna melléke bír fölmutatni ugyanazon korból.2

) 1) Nam cmmes fore duarum Pannoniarum episcopi . . . . iri porfidia eorum conjuraverant. Sed principes mali istius (ariauismi) habebantur a a Singiduno Ursacius, Valens a Mursia. Sulpicius Severus Sacra Hist. Lib. IL Cap. 54. Mint tudjuk, Valens püspöknek tulajdonítják, bogy Constantius császár arianus lett, különösen a mursai nagy ütközetnél a püspök által véghez vitt csel után. 2) Kettberg Kirehengeschichte Deutschlands. I. к. 221. és к. 1.