Századok – 1881

Értekezések - SALAMON FERENCZ: A rómaiság elenyészte Pannoniában a különösen Aquincum vidékén. 643

A RÓMAISÁG ELENYÉSZTE PANNONIÁBAN, S KÜLÖNÖSÖN AQUINCUM VIDÉKÉN. Római városaink elenyésztének nemhogy évét, ele századát sem mondják meg nekünk a históriai emlékek. A kútfők minden neme hallgat egy katastropháról, mely Aquincumban vagy Pannóniában megsemmisítette volna a római civilisatiót. — Ezen hallgatásból azonban egy fontos következtetést vonhatunk, azt hogy vidékünkön a római élet nem egy erőszakos s rögtönös halállal múlt ki Aquincum az ő testvér városaival egyetemben nem egy rögtönös rombolás áldozatává lett, hanem apránként enyészett és pusztult el ; mert különben a szörnyűségeken kapó, sőt azokat soha sem kisebbítni, hanem mindig nagyítani szerető krónikák el nem hallgatták volna. Kövessük nyomról-nyomra a található emlékeket. Kezdem a nyomozást a IV-ik századon, mikor Aquincum még áll ; de már többrendbeli kalauzaink, melyek a második és harmadik századot megvilágították, elhagynak bennünket. Először a föliratos kövek szűnnek meg a politikai, katonai, társadalmi és magánéletről felvilágosítni és bizalmasan csevegni. Korábbi időből százával vannak kiaknázva vidékünkön s városunk területén. Köztük mintegy 76 van olyan, melyek datuma meghatározható, városunk területéről pedig 36 ilyen van ismertetve nyomtatásban. Mindez а К. u. II. és III-dik századból való — egészen а IV. század elejéig bezárólag. Még a római birodalom ama viharos éveiben, 250-től 280-ig, sem némulnak el. Átlag véve minden tiz évből mutathatni fel egy-két meghatározott keltű föliratot meglehetős szakadatlan sorban, а IV. század elejéig. A számos nem datáltakat amazok csoportos kísérőinek vehetjük, s szabad Századok. 1881. IX. füzet. 43