Századok – 1881

Értekezések - ZILAHI KISS BÉLA: A szász provinczia és Szeben városa a XV. évszázban ism. 616

616 történeti irodalom. meg, bogy e míveltség-történeti nagy műnek mintegy harmada idétlen polémia oly érdekben, mely erre nem szorult s ha ezt a harmadot szépen kiollózzuk belőle, a művet nyereségnek mondhatnók irodalmunkban. Ha valaki találkoznék hazai iróiük közül, ki ez odadobott keztyüt felvenné, könnyen nevetségessé tehetné ezt a harmadot, de nem lenne belőle haszna senkinek — mert az a keztyű senkinek sem árt. Mindezek után nem hallgathattuk el, hogy egy ily nagyterjedelmű s annyi fáradtságot, tanulást feltételező magyar munkáról hallgassunk s észrevételeinket sine ira et studio tettük. к—s. A szász provincia és Szeben város a XV-ik évszázban. »Quellen zur Geschichte Siebenbürgens aus siiclmschen Archiven. I. Band« Nagy-Szeben, 1880. 679 lap. A múlt év folyamában, a szász egyetem anyagi és erkölcsi támogatása mellett, vaskos kötet hagyta el a sajtót : Quellen zur Geschichte Siebenbürgens« czím alatt. Benne szász levéltárakból 1380-tól 1516-ig oly adatok vannak közölve, melyek a szász városok s általán a szász föld középkori beléletére : a közgazdasági-, kereskedelmi-, ipari viszonyokra, élénk és érdekes világot vetnek. Adataiból, a mi a városok politikai és közgazdasági autonómiájának fejlésére vonatkozik, az adalék az összes erdély-részi városok történetéhez a közép korban. A királyhágón-túli városok lakóinak eleje német ajkúakból állott ; a polgárságnak nevezett rendet ők képezték, kezükben tartották a karaván kereskedésen kivűl a kereskedelmet, az ipar minden ágát. Nem vakmerőség tehát föltenni, hogy a magyarföldi városok, német ajkúak tévén a lakosság tekintélyesebb részét, a fejlődés hasonló képét mutatják. A becses kiadvány ismertetéseként szándékom a szász földi viszonyok vázlatos képét adni a XY-ik évszázból. Ekkor már a »hospites saxonicales« név alatt ismert nép erős gyökeret vert ama földben, mely Erdély déli részében, Hunyadmegyétől a székely havasokig, terűit el. E vidék a XII-ik században az untalan megújúló kún és besenyő becsapások következtében, puszta és lakatlan volt. A kún és besenyő hordák e tartományon át vették útjokat az ország szive felé. Tudjuk, hogy nomád hódítók és kalandorok útján a stadiumokat a lakosok kiölése, a helységek és városok elhamvasztása, s a cultura alá fogott földnek az előbbi vadon állapotba való visszasülyedése jelöli. Ekkor sem történt másként. A sors intéző véletlen úgy hozta magával, hogy a Rajna folyam