Századok – 1881

Értekezések - NÉV NÉLKÜL VAGY CSAK JELÖLT KÖZLEMÉNYEK. - Európa mívelődés tört. írta Rézbányai; ism. - К-s 612

621 történeti irodalom. albigensesek, a humanisták, Kant, Leibnitz, Hegel, Börne, Heine ellen, sőt hazai íróink közül Kautz és Matlekovics ellen, oly elragadtatásba jő, hogy köztünk legyen mondva még az igazságot is felejti s gyakran oly szavakat és kitételeket használ, melyek Európa míveiíse^f-történetével foglalkozó íróhoz sehogy sem illenek. Még egy megjegyzést kell tennem: az I. kötet, első fele 216. lapján a Mahomedanismusról beszélvén, így szól: »Igaz ugyan, hogy a Koránban tisztább fogalmakra akadunk istenre nézve.« Ezt a kinyilatkoztatást szerző egyéniségével sehogy se tudjuk összeegyeztetni. A politikai rendszerek leírásánál tüzetesen s hasznosan foglalkozik Nagy Károly személyével és korszakával, sőt Szent-István korával is ; kevesebb szerencsével tárgyalja a hübér-rendszert ; az újabb politikai rendszerekkel és társadalmi kérdésekkel is sokat foglalkozik s pl. a Zsidó kérdésről tüzetes értekezést írt. Nem hallgatja el a kereskedelmi s középkori-, ipari-, társaséleti családi viszonyokat, s alapos észrevételeket közöl különböző korokban a czéh-rendszerről, stb. stb. Általában meg kell vallanunk, hogy író sokat olvasott, a német és franczia irodalomnak tárgyára tartozó részét átbuvárolta s bazai íróink közül körülbelül 50 író munkájából közöl idézeteket. Munkájának megalkotása jó gondolat volt, vajba semmi mellékes czéljai ne lettek volna! Hazai viszonyainkra, a honfoglalás és letelepülés óta minden korszakon át elég gondot fordit, csakhogy egyetlen ponton sem sugárzik az ön-tanulmány eredeti fénye, többnyire másokat használ és ez ily természetű műben épen nem volna hiba, ha a forrásúi használandó írók megválasztásánál kellő kritikával tudna eljárni. Szépen írja le az arab míveltséget Spanyolországban, a renaissance-kori építkezéseket Romában s hazánk emelkedését, a míveltség legmagasabb fokra jutását Mátyás idejében s mintha mindeniknél néhány lapon elfeledné az istentelen új idők valláserkölcstelenségét, úgy, hogy a hol a lapokról leszorul ez a teljességgel oda nem tartozó thema, a mű élvezettel és tanulságosan olvasható. A természet-tudományok is gyakran érintetnek, mint a szabad gondolkodás, a kétkedő bölcsészet részesei s a materialismus és darvinismus szülő okai, nem különben e Dante-féle gyűrűbe tartoznak a régészek is, kik a kövületek s őskori állatok csontjaiból a világot 6—7 ezer évesnél öregebbnek gondolják. stb. stb. . . . De nem folytatom tovább e rapsodisticus szemlét, lapunkban tán elég is volt ennyi, csak még általánosságban jegyzem