Századok – 1881

Értekezések - NÉV NÉLKÜL VAGY CSAK JELÖLT KÖZLEMÉNYEK. - Európa mívelődés tört. írta Rézbányai; ism. - К-s 612

614 történeti irodalom. kötelvény, kordnok, fogárdos, sötétencz, az ilyeneknek nincs semmi értelme ; ily szólásformák : tagadásba veszi, meglett rövidítve, irántai, bevitatja, beszünteti stb eféléket művelt író nem használ. A második kötetben (a gazdászt és származékait kivéve) az elősorolt megjegyzésekre — s általában a stylusra nézve nagy haladás mutatkozik. És valószínű, hogy ha ez apróságokra korábban figyelmezteti valaki, e nagy művében nem fordulnának elő e gyarlóságok. Szerzőnk minden korban nagy előszeretettel foglalkozik az építészettel ; az ó-románkori, a másod-románkori, a csúcsíves és ranaissance-kori, meg a barokk-művek mind kellő méltatást találnak müvében s enemű közleményei a legjobbak. Természetesen kiválólag kedveli a csúcsíves építészetet s nem sokat tart a renaissance kori művekről, habár a versailles-i királyi palotát megdicséri. A képző-művészetekre is fordít gondot s előtte legnagyobb festő Eiesole és Michel Angeloról azt mondja a II. kötet 55 és 56 lapjain, hogy okozója a művészet hanyatlásának, mert lángesze inkább csak uagyszerü tervezetekre irányult s a részletek és díszítések alkalmazásában önkényesen és szeszélyesen járt el. (Ez aztán csakugyan eredeti felfogás !) Sőt író a Péter templomát sem tartja valami jeles műnek. Az irodalom-történet és bölcsészetre is gondot fordít s az ő nézete szerint, a legjobb bölcsészeti rendszer a scholasticusok bölcsészete s legkitűnőbb művek az ő műveik, persze a humanisták már mind istentelen pogányok s kellőleg le is dorongoltatnak, szintúgy Yerulami Baco, Cartesius, és a többi, nem is szólva a reformátorokról, kik e világon most létező minden rossznak okozói voltak. Bizonyos, hogy szerző nem igyekszik a dolgok mélyére hatni s a részletekben sehol sem vész el s ennek van egy hasznos és van egy káros oldala. Hasznos oldala, hogy az áttekintést könnyűvé teszi — káros oldala, hogy ha ellenkeznek is a tények szerző elbeszélésével, nyilatkozatait nem vehetjük egészen komolyan. Annyival inkább, mert például Michel Angelot mikor ex thesi tárgyalja, mint említők is, lerántja s megrója, hogy Krisztust Jupiter, Mariát Yenus fővel festi, később pedig a közhit szerint nagynak mondja s teljesen elismerni látszik s Haydnt, ki a symplioniát megalapította, a zene Michel Angelójának mondja. Boccaciot ledér írónak nevezi, kinek Decameronja ocsmányságolckal van telve s később még is azt mondja (II. kötet 157 lap), hogy a spanyol és franczia irodalom arany korszaka Dante, Petrarca és Boccacio hatása alatt fejlődött. Szóval szerző tud helyesen is írni s okosan is beszélni, de mikor polemizálni kezd az arianusok,