Századok – 1881

Értekezések - NÉV NÉLKÜL VAGY CSAK JELÖLT KÖZLEMÉNYEK. - Európa mívelődés tört. írta Rézbányai; ism. - К-s 612

613 történeti irodalom. uyozza, hisz a kinyilatkoztatás elméletében s a földi jólétet csak a keresztyén vallás által tartja lehetőnek, s hiszi, hogy a keresztyén vallásnak legtisztább alakja a r. katholicus ritus. A mi az előtt volt s a mi azután attól eltért, az mind rossz. Ezen az alapon aztán hamar készen van ítéleteivel. Ezzel a felfogással aztán felette könnyű megírni az európai míveltség történetét, sőt az egész világét (csak pár lapon még oda kellett volna tenni, hogy India, China, Japán, Persia valamint a régi világ nagy birodalmai Assyria, Babylon, Phoenicia stb. stb. semmiben sem vitték elő az emberiség mívelődése ügyét, mert nem voltak keresztyének, boldogtalanok, gonoszok voltak, mert nem voltak keresztyének s hogy a mindenható véghetetlen irgalmasságú jó isten azokban az időkben nem működött !) Néki nincs semmi kételye, semmi scrupulusa, minden kérdést azonnal megold s mindenben véglegesen határoz. Boldog ember s még boldogabb író. De azt nem mondhatjuk róla, hogy szenvedélytelen. Sok dolgot megír tárgyilagosan nyugalommal ; — az olvasó kezdi hinni, hogy állandóan komolyvizsgálódóval van dolga, de aztán egy-két lap után oly rettenetes polémiát csap, úgy szitkozódik, hogy az ember nem tudja : nevessen-e vagy boszankodjék ? Annyi bizonyos, hogy az ily lapoknak semmi közük sincs se az európai míveltségtörténettel, se a tudománnyal. Az egész mű hét könyvre van osztva s a könyvek részekre, a munkafelosztás az I. 16-ik lapján van előadva, így: Az első rész a keresztyénség alapításától a IX. század végéig, vagy is a népvándorlás befejezéséig terjed. Második rész a IX. század végétől a XV. század közepéig. A harmadik rész a XY. század közepétől a XVII. század végéig s végre a negyedik rész egész korunkig. A mi nyelvét illeti, elég magyaros, néhol még jellemző is a stylus — de tán ép amiatt, hogy a központtól távol és mohón olvassa a gyengébb stylusú lapokat, néhány felette hibás kifejezést használ, különösen az I. kötetben, ilyen példáúl a kettős ragozás számtalan esete : amphiteatrumokJani, hatalom/;««,), isteniem, olaj/«//, szivébeni, megjelenésre!, szellemwieZt, püspökeiktőli, családokkal, szellemiül, elem túli, munkák/f a/г, birtokro/t, közoktatásról, továbbá sokhelyt jól használja e szót folytán, pl. idők folytán, századok folytán helyesen van mondva; tanulmányokfoíytán, mások megkeresése folytán stb. nagjron rosz kifejezés, logikátlan beszéd. Rontja a stylust a gazdász, közgazdász, nemzetgazdászat, közgazdászattan s több eíféle alakja az idétlen szónak s ez annyival inkább feltűnő, mert több helyt használja író a közgazda, közgazdaság, nemzetgazdaságtan, mezei-gazdaság stb igen jó magyaros kifejezéseket, melyek a fogalmaknak teljesen megfelelő helyesen képzett szavak s bőven elégségesek. Vannak aztán ily szavak