Századok – 1881

Értekezések - SALAMON FERENCZ: Hol volt Attila főhadiszállása? 1

HOL VOLT ATTILA FŐSZÁLLÁSA? BEVEZETÉS. A múlt pár tized alatt a bún kérdés nem volt napi renden, bár nem aludt egészen soha. Szalay László, Horváth Mihály nem annectálták a hún történelmet a magyarhoz. Attila ki volt tagadva Árpád ősei közül s a hún kérdés előtt zárva volt az ajtó. De ime ezen termékeny 1880-dik évben az ajtón kizárt kérdés az ablakon keresztül termett előttünk. A székely kérdés zenéjében jelent meg. Ugyanakkor, mint nyelvészeti tárgyat Vámbéry karon fogva vezette be az Akadémia plénumába. Nem ebbe a harczba akarok vegyülni, s egyátalán nem izenek háborút senkinek. Az illető bajnokok eligazítják, a menynyire eligazítható, egymás között. Én a hún kérdésnek más oldalát veszem, mely szintén függő, daczára, hogy annyiszor el volt már döntve : azt, hol állott Attila residentiája ? A múlt században és a mostaniban sokképen fejtették meg. A székely Benkő József Székely-Udvarhelyen, a szegedi Dugonics Szegednél, a debreczeni Révész Imre Debreczennél, Gyula város történésze, Mogyorósy, Gyulánál, Budapest történészei Ó-Budán adnak főhadiszállást a hún fejedelemnek. A magyar vendégszeretet szívesen látja, kivált a jeles hazafiakat, minőnek Attilát minden párt elismeri. Hanem van ezen látszólagos tréfának komoly oldala is. Mert az, hogy a múlt század eleje óta Ötrokocsin, Prayn keresztül Révészig oly sokan foglalkoznak a kérdéssel, melyet positive megoldani, nem tudom, lehetséges-e ? nevezetes tanúiságot fog-Századok. 1881. I. füzet. 1