Századok – 1881
Értekezések - B. MEDNYÁNSZKY DÉNES: Ocskay László. Írta Thaly K. ism. 249
TÖRTÉNETI IRODALOM. 251 által pótolja, liogy valamely félbeszakadást áthidaljon. Ily esetekben kiegészitendő a mit másutt, másnál nem talált följegyezve, a körülmények egybevetése, egyes nyomok felhasználása által valószínűvé tudja tenni állítását, és igyekszik indokolni azt. mire őt okoskodása vezeti. Nagy szolgálatára van ebben szerzőnek a személyek beható megítélése, azok egymáshoz [való viszonyának ismerete, valamint tüzetes foglalkozása az akkori hadakozás szokásai, körülményeivel. Érdekkel követhetjük a nagyobb és kisebb parancsnokok intézkedéseit és míveleteit ; feltárül előttünk az eszme, mely őket vezérlé, vagy néha ennek hiánya is s ilyenkor mintegy észrevétlenül közbecsíiszik a szerző bővítő kifejtése, melylyel commentálja a dolgok menetét, elemzi a siker vagy kudarcz okait, a dispositiók helyes vagy helytelen voltát ; a hol pedig nagyobb kereta fordulat készül vagy nevezetesebb hadi cselekvény jön szóba, ű kérdés hadászati és harczászati oldalait törekszik meglágyítani. A felső-magyarországi hadjáratok bő tárgyalása mellett szerző azonban nem feledkezik meg hőséről — a fejezetek folytában visszatér arra, s leginkább az események azon részét tartja szem előtt, melyekkel Ocskay személye, vagy működése összefüggésben, bizonyos vonatkozásban áll. Ezért gyakran kénytelenek vagyunk nélkülözni nevezetes epizódok leirását, melyeket szerző azon öntudatos czélból mellőz, hogy azok Ocskay személyén vagy sorsán kivűl állanak. Még inkább találkozunk e megszorítással az utolsó években, Ocskaynak labanczczá átpártolása után, midőn ő a magyar sereg mozdulataiban nem mint tényező szerepel, hanem mint ellenfél azzal szemben állott. A feladat megszabott határánál fogva tehát igen sok és fontos mozzanat is elhagyatott, mint pld. a trencsényi (turnai) csata; az érsek-újvári epósz több jelenete; a hosszú és váratlan kimenetelű lőcsei ostrom és sok más. Szintén hasonló okból némileg a színfalak mögött maradnak a főszemélyek : a fejedelemnek fennkölt nemes alakja, Bercsényi, a fáradhatlan főintéző, és sok más fő egyéniség. Minthogy azonban a mozgalom szálai kezökben összpontosúlnak és ők képezik a mozgató erőt, s habár a szív, az élettevékenység mindenütt lüktet, de az akarat irányzását mégis az uralkodó agy parancsától veszi : elég sűrűn találkozunk a vezérférfiak nevével, néha (mint pl. a Vág vidékén vagy Érsek-Újvárnál) személyes megjelenésűkkel. Ugy hiszem, senki se fogja olvasni működésük, felfogásuk, gordolkozás módjuk ezen nagys zámú nyilvánulásait a nélkül, hogy szabadság-hőseink ezen vonásokból visszatükröző jelleme és szellemi tehetsége, hazaszeretete és önfeláldozó készsége iránt tiszte-