Századok – 1881

Értekezések - DR. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ: Kutatások Dalmáczia levéltáraiban 214

KUTATÁSOK DA LM Л TI Л I ,EVÉLTÁ HAIHAN. A magyar tudományos Akadémia történelmi bizottsága egy, az Árpádkor s jelesen első sorban a szent Istvántól II. Endréig terjedő időköz királyi okleveleit felölelő munka megírásával bizott meg. E korra kellett tebát első sorban anyagot gyűjtenem, bejárnom hazánk nevezetesebb levéltárait, melyekben eredetieket reméltem találhatni a mondott időből, hogy szemlélet, autopsia útján megismerkedjem azon sajátságokkal, melyeknek megismerésére a legpontosabb kiadások, leírások, még ha léteznének is, sein elegendők. A talált eredetiekről palaeographiai másolatot vettem, leirtani pontosan külső tulajdonságaikat, iparkodtam kitűntetni, megállapítani a cancelláriai gyakorlatot, annak koronkénti fejlődését. Szóval speciális diplomaticai szempont vezérelt kutatásaiinban ; mi annál nehezebb volt, mert nem állott előmunkálat előttem, melynek adataira támaszkodhattam volna. Láttam, hogy ily módon a munka sokkal nagyobbá, bonyolódottabbá vált, mintsem azt, mielőtt az anyaggal megismerkedtem volna, gyanítottam. Nincs talán ország, melynek cancelláriája a XI. és XII. században oly fejletlen, a gyakorlat oly ingadozó, meg nem állapodott lett volna, mint hazánké. Hogy kezdhet az ember diplomatikai vizsgálathoz alig ötven eredeti oklevéllel két hosszú századból, melyekből a fejlődés folytonossága, egyes korszakok átmenete is hiányzik? Oklevéltani vizsgálatot pedig csakis eredetiek alapján tehetünk ; kiadásoknak a jogász és történész veszi hasznát, E csekély oklevél-anyagot szaporítani, látkörömet egy gyéren látogatott ország levéltáraival bővíteni, volt czélja dalmátországi utazásomnak ; speciálisabb czélja pedig IL Endrének, mint Dalmátia, Croatia és Ckulmia herczegéfiek okleveleivel, azok külső sajátságaival megismerkedni.