Századok – 1881

Értekezések - HUNFALVY PÁL: A székely kérdéshez - II.193

196 A SZÉKELY KÉRDÉSHEZ. vissza, a görög és latin irodalmi név Attila lévén, melyet erede­tiebbnek kell tartanunk. A való történetekkel ellenkezik, bogy Attila Budán lakott, s bogy ennek a városnak német nevet »Etzelburg«-ot parancsolt volna adni, mely nevet azouban a húnok nem fogadának el, mert ők Budának nevezik a várost. Az Etzelburg csak német költeményből való, mely Attila halála után keletkezett, a melyben a Skythiába visszabujdosott bún­magyaroknak semmi részök nem lehet. — A való történetekkel ellenkezik, hogy a berni Detre, a »halhatatlan Detre«, Attilának fő-fő embere volt, holott ez a veronai Theodorik két évvel Attila halála után született, s a költeménybe csak kimúlta (526) után juthatott bele. Baszni an 11 szerint ez csak a VI. század végén vagy a YII-dik elején történhetett meg. (Lásd a jegyzetekben idézett munkájának 73. lapját.) Hasonlóképen ellenkezik a tör­ténetekkel, hogy egy arianus püspök bocsátotta volna Attilát Bavennába ; de kapcsolatban van a költeménnyel, minthogy Theo­dorikkal és a keleti gótokkal jutott az arianság Olaszországba, tehát Ravennába is, a hol Theodoriknak nagyszerű sír-emléke van. — A való történetekkel ellenkezik, hogy Attila Argentínát elpusztította, s letöretvén falait, annak is német nevet adott, »Strassburg«-ot, mivel most keresztül-kasul járhat rajta az út, úgymond a krónika. Különös német embernek tűnnék fel Attila, ha Szabóval »nemzeti hagyomány «-nak hinnők, a mit a krónika róla beszél. Argentínát 499-ben érte az a veszedelem, a melyet a német költemény a 452-ben elhalt Attilának tulajdonít. — A való történetekkel ellenkezik, hogy Attila Kölnben 10 vagy 11 ezer szüzet apríttatott össze. Oly ízetlen mese az, milyet csak a keresztyén közép korszak hagymáza izzaszthatott ki : de a Sky­thiába visszabujdosott hún-magyarságot ilyetén »nemzeti hagyo­mány« koholására még Szabó Károly is képtelennek tartja A germán mondaköltemény azonban általkél a skandinávokhoz is, a kik azt az éjszaki németektől vévén által, mintegy tovább fűzik. A skandináv Attila ennél fogva Susathan, néha *S'ws«-ban szé­kel, mert a Skandináv Húnaland nem egyéb, mint Saxaland, azaz éjszak-nyugati Németország, a későbbi Westphalia, a mely­ben Soest (Susat) vala híres város a középkorban, Bréma és Münster mellett. Ezen városok kereskedése a skandinávokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom