Századok – 1881

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban - II. 115

JÓSLATOK ÉS BABONÁS HIEDELMEK A RÁKÓCZI-KORBAN. — Culturtörténeti tanulmány. — MÁSODIK KÖZLEMÉNY. Bercsényi élettörténetében különben egy pillanatra még egy rejtelmes egyéniség merül fel, mint jós, vagy inkább »táltos«, — egy nő. Egy csallóközi, püspökii furfangos parasztasszony. 1708 September közepén túl, — midőn Heister es. tábornagy a kuruezok egyik legfőbb erősségét Érsek-Újvárt nagy dühösséggel ostromlaná, — egyszer csak fölkerekedik vala szülő-földéről, két gyermekét kocsira rakja, és sept. 23-kán megjelen Füzes-Gyarmatnál a magyar táborban. De halljuk magát Bercsényi grófot, mit és miként ír e hóbortos vagy csaló asszonyról a fejedelemnek : »Rettenetes dolog, Fölséges Uram; most estve érkezek bé az táborra egy püspöki asszony lét gyermekivel, suráni szekéren; csak per omnipotentiam velem akarván beszélleni s hamar, — admittáltam. Azt mondja: Uram, én tátos vagyok; azt kérdem Nagyságodtúl : mit akar, Heisterrel és az némettel hogy cselekedjem és Újvár mint légyen ? En is rövideden felelek: Azt akarom, liogy az német elveszszen, és Újvár megmaradjon ! Azért gyüttem — úgymond, — hogy én azt véghez vigyem ; de nekem az Fejedelemhez l eli mennem. Megcselekeszem én : míg meg nem térek, semmire sem mehet Heister ! Mert már volt Fölségednél Szombatban, nem régen is hivatta Fölséged, de nem gytihetett. Mit akar ott? kérdeni, c's miuek ? hiszem, ha én itt vagyok, mindegy ! Elsőben veszesse el a németet, — azután menjen. Azt mondja : Nem, mert neki meg kell mondani Fölse'gednek : minek Fölségednek az az sok idegen had ? A nélkül is elveszthetni a németet. Micsoda hadat ért ? kérdem ; azt mondja : Hiszem, úgy hallom, hogy sok idegen haddal akar gyünni ; mi haszna lesz ? Mert ha azon idegen fogja bírnia az országot. Sokat fogdostam rajta, csélcsapnak kezdém állítani ; mondom : hazud, mert Fölséged Szombatban nem volt ! Azt mondja : megírhatom, hogy az mely asszony Tolvay Gáborné-8*