Századok – 1881

Értekezések - HUNFALVY PÁL: A székely kérdéshez - I. 97

114 A SZÉKELY KÉRDÉSHEZ. kérdésekre, lemeszelem), határozott feleletet nem adhatni: de magok a kérdések nem alaptalanok. Székeliséget találunk tehát mind Magyar-, mind Erdélyországban, még pedig előbb amott, mint emitt. A hajdúk hoz hasonlítván a székelieket, alkalmasint eltaláljuk mind azt, a mi őket más lakosoktól megkülömbözteti, a minél fogva sok helyütt tűnnek elő Magyarországon, s végre a minél fogva Erdélyben külön politikai állást nyertek el az erdélyi szászok mellett. Magyarországból telepiték őket a királyok, mint telepiték külföldről a szászokat oda. Világosabban, a királyok magyar lakosokat székeiteknek telepitének Erdélybe, akármilyenek voltak is előbbi hazájokban. Mikor történt eme telepités, azt nem tudom, de állitom, hogy Sz.-László ideje előtt nem történhetett meg, hanem legfelebb alatta kezdődött, s legközelebbi utódjai, talán Kálmán és II. István alatt, végződött el. Állításomra ez volt a vizonzás : mert pontosan nem birom kimutatni, honnan, mikor, ki által történt a székeliek telepítése Erdélyben, azért nem fogadható el történeti alapúnak. Szabó Károly a magyarországi székeliekről állítja : -»az erdélyi székelység véréből származtak s a székely földről szakadtak ki« : azonban a meglévő adatok »arra a kérdésre, hogy e telepek mikor, melyik királyunk idejében alakultak, felvilágosítást nem adnak.«1) Melyik állítás már kevésbbé történeti alapú, vagy egyenlő-e mind a kettő, arra az erdélyi székelieknek nyelve adja meg a döntő választ, a mint másutt felmutattam.2

) HON F AI, V Y PÁL. J) A Századok 1880. évfolyamának 490., 491. lapjain. 2) A Székelyek 14 — 31. lapjain.