Századok – 1881

Értekezések - HUNFALVY PÁL: A székely kérdéshez - I. 97

110 A SZÉKELY nyijk és hitvány székellek (Bisseni pessimi et siculi vilissimi) a kik — úgymond a krónika — a magyar hadsereg előcsapatjai szoktak lenni, úgy megfutának az ellenség előtt, mint a juhok a farkasok előtt. *) Ezeket a székelieket Dunántúl, Mosony megyében, találjuk meg. Ezen megye különös ethnograpliiai nevezetességű, azért szánok neki egy kitérést. Magyarországnak két legnagyobb tava a rómaiaknál csak egy nevet viselt ; Peiso vagy Pleso volt mind a Balaton, mind a Fertő. A római kor után a rövid ideig tartó hun-german, azután a harmadfél száz évig tartó avar kor következik. Ezen idő alatt miféle neve vala a két római Peisonak, nem tudjuk, — én legalább eddig semmi nyomát nem leltem. Az avarok után a franknémet kor álla be. Az avarok közt elterjedt szlávokat ebben a frank-német korban a bajornémetek kereszténységre kezdék téríteni, még pedig nagy sikerrel. A német papok nyomában német lakosok is származának be, s ezek alapiták a szlávság között Mosa purkot, Salabiugot s a többi német nevű egyházas helységeket.2) Az akkori Pannónia — mert az írók megtartják vala ezen régi nevet — új keresztyénei a salzburgi érsek éspassaui (Pataviumi) püspök lelki kormánya alá tartoznak vala. De Methodius fellépése, kit az öcscsével együtt a morva fejedelmek a konstantinápolyi császártól kértek magokhoz, s a kit a pápa, a salzburgi érsekség jogainak mellőzésével, pannóniai érsekké nevezett volt ki, meg-zavará a német papok működését, s előmozditá a szlávságot a németség kárára. A falusi szlávság tehát nem németesedett el, sőt az a városi németségen is győzni kezdett. Ebből a szláv világból való a Balaton név, melyet a magyarok előtalálának s meg is tartanak mai napig. Mikép történhetett hát, hogy a másik nagy tónak nem lőn hasonlóképen szláv neve ? ez valóban nem hiú kérdés. Feleletet arra a következőben találok én. Az avarság a frank háború által igen meggyengült ugyan, (le a mai Fertő és Bécs táján az avarok keresztyén avar fejedelem alatt még 840-ben mutatkoznak. Tehát a mai Mosony megyében ') Marci Chronica, a 88. es 90. lapjain. 2) Magyarország Etlmographiája, 177. 1.