Századok – 1881

Értekezések - HUNFALVY PÁL: A székely kérdéshez - I. 97

KÉRDÉSHEZ. 109 számú népre szaporodik fel, már elélhetése miatt is mozognia, azaz rabló-hadjáratokat kellett volna tennie, a mi által bizonyosan megismertette volna magát a közeli és távoli népekkel, mint az utugurok és kutugurok, a kiktől míveltségre uézve úgy sem külömböztek volna. Ha nem szaporodik fel tetemes számú népre, bizonyosan elvegyűl a szomszéd népek között, s nevestül szűnik meg. Az a csendes, magatartóztató élet, milyenben magoknak a székelieket gondolják, a kik a hunoktól származtatják, képzelhető ugyan mesében, de a valóságos történelemben sehol és soha nem tapasztalható. — Az erdélyi székeliekről Attila halálától számítva 1213-ig, tehát hét és fél századig, sehol nincsen hír az összes forrásokban. Ebből az egyetemes hallgatásból én legalább beszédes tanúságot nem vehetek észre az erdélyi székellek viselt dolgairól. II. A mi azonban felette tanúságos, magyarországi székeliekről egy egész századdal előbb történik említés. A székeli (siculus) név Magyarország nyugati szélein tűnik fel először. II. István, Kálmán fija, a csehek elleni hadakoztában (1116 tájban) besenyők és székeliek őrzik vala személyét, de a támadók előtt megfutamodának, azért nevezi őket a krónika igen hitvány besenyőknek és székelieknek (Bisseni atque siculi vilissimi.) Ezen besenyőket és székelieket Dunán innen Morvaország felé találjuk, s eme székeliekről későbbi oklevelek szólnak, a melyekből megtudjuk, hogy Pozsony megyének a Morva felé néző szélein és a Yág mellékein hatalmas székeliség vala még a XIII. század másik felében is.1) Az említett oklevelekben besenyőkről nincs szó, csak székeliekről. Azt kell tehát gondolnunk, hogy az 1116 tájbeli besenyők a székeliek közé olvadtak, vagy onnan elköltöztek. Ugyan abban a krónikában (Márk- és Thurócziban) II. Gejza idejében 1146 tájbau történik emlékezés a székeliekről. II. Gejza az austriai Henrik ellen táborozván, az igen rosz bese*) Lásd a Székely Oklevéltár Г., 13 —14. lapjait, különösen Szabó K. értekezését »A magyarországi székely telepekről« az 1880. évbeli Századunk 495. lapján.