Századok – 1881

Értekezések - HUNFALVY PÁL: A székely kérdéshez - I. 97

KÉRDÉSHEZ. 105 bői stb. vehetni ki, bogy t. i. valaminek belsejét teszi. Ezt a jelentést a szék szónak taglalása is igazolja. Valamint fék, mellyék így taglalandók: fe-k, mellye-k: úgy a szék is sze-k. A/e (fej, fő, föv), mell, mellye ismeretes viszonyszók, de a sze magában nem ismeretes, az nincs meg többé a magyarban, hanem meg • van a rokon finn nyelvekben, ahol sisa (sze, sz) belsőt teszen, tehát egyjelentésü a magyar léi szóval. Ragot is azonképen szolgáltat ott, mint a bél a magyarban, р. o. finnben kalassa — hal-ban, pää-ssä fejben stb. A sze-k (szék) szó bizonyítja, hogy a sze a magyarban is megvolt valaha, mert ebből állott elő к képzővel a szék, mint a fék, a feből, mellyék a melly, mellye-ből. A szék szónak első és eredeti jelentése, hogy valaminek belseje, mintegy szive ; azon valami pedig lehet ország, tartomány, kerület, város, falu, stb. A sokféle valaminek belsejéhez képest az el viszonyító külsőt, túlsót jelent ; tehát szék-el a belsőnek külseje. A szednek eredeti jelentése sokféle másod-jelentésben mutatkozik a szék-várostól kezdve az én ülő helyemig. Politikai jelentése is figyelemre méltó. A mint nekem, úgy másoknak is a vármegye és szék külömbsége tetszhetik föl ; vagyis az a kérdés támad : a régi magyar közjog miért nevezte el vármegyének a tulajdonképi nemesek politikai kerületét, széA--nek pedig a nem tulajdonképi nemesekét? Az ne zavarjon meg, hogy a vármegyék politikai közönsége sem volt eleinte tisztán országos nemesek-é (veri et naturales uobiles,) s hogy a székek politikai közönsége is »mintegy« nemes volt. De külömbség vala eleitől fogva a vármegye és szék között, melyet én abban is találok, hogy a vármegyébe tartozó nemesi birtok kihalás vagy hűtlenség esetére visszaszállott a koronára, a mely azt újra eladományozhatta, a székhez tartozó birtok pedig kihalás vagy hűtlenség esetére is a széknél maradt. A szék tehát a sz. k. városhoz hasonló község volt, a vármegye pedig nem volt illyen község. Egyébiránt itt csak megérintem a vármegye és szék külömbségét. Az eddigiekből kitetszik, hogy azon összetétek, a melyekről szó van, eredetileg így hangzottak: erdö-el, Havas-el, szék-el, mind tartományt jelentvén ; hogy a nevezett tartományokban lakozó vagy oda tartozó ember, a nyelv természete szerint, Erdő-