Századok – 1881
Értekezések - HUNFALVY PÁL: A székely kérdéshez - I. 97
104 A SZÉKELY nem népet, liauem tartományt jeleuteuek, úgy a szék-el szó is tartománynak, nem népnek a neve. — A Székely-Udvarhelyt 1555-ben szerzett törvénykezési szabályban még is ezeket olvassuk : »Ha meg nem bizonyithatja a Székely földén, bárom girán marad.« — »Székely földén a széktörös 24 gira.« — »Székelyföldéről ha ki akart menni, szabad volt mindenkor ; és ha valaki i valahonnan Székely földére akar jönni, az is szabad ; erővel ki nem vethetik.« stb. Ezekben az ly, ha ugyan ott volt az eredetiben is, a szokásos lágyitásból, nem etymologiai okból, származott, minek példáját a fel szónak ragosa »felyül«, és képzőse »felyebb« is mutatja. Havas el, Erdö-el tartomány nevek, de havas-eli, erdö-cli a Havaselben, Erdeiben lakozó vagy oda tartozó ember neve : tehát Szék-el is tartományi név lévén, szék-eli hasonlóképen a székeiben lakozó vagy oda tartozó ember. A Maros-Vásárhelyt 1554-ben szerzett törvény azt beszéli nekünk: »Az vajda urak csak igy i végezték magokban hogy meg akarják adni érteni az székeli uraknak.« — »Az Máros széken lakozó székeli uraimnak az ló-főségből külömb szokásuk vagyon az több székeiinéi.« — »Az kik az gyűlésre nem jöttenek, azoknak büntetését az urak a székeli országnak engedték« stb. — Igaz, fordulnak itt ilyenek is elő: »Az adófizetésnek módja a székel urak között.« — »Az vajda urak így végezték magokban, hogy közönséges ítéletet szolgáltassanak Székel országban. « — Székel urak, Székel ország appositumok, Székel urai, Székel országa helyett, milyen р. o. ország-gyűlés ország gyűlése helyett stb. Az eredeti alakok : szék-el tartomány-név - marchia, szék-eli pedig azon tartományban lakozó vagy oda tartozó ember. De mihelyt a székeli szót helytelenül székely-nek kezdték írni, a nyelvtudat azonnal megzavarodék, nem kíilömböztetvén meg többé világosan a székel-1 a székeli-tői. Csak a széköl vagy székö' tájbeli kiejtés őrzötte meg az eredeti szék-el-t. Az előtt a szék szónak értelme is homályos volt előttem1 ), mert származására nem figyeltem vala. Etymologiai jelentését a »tojás széké«-bői, »búza-, árpa-szem széké«-bői, »növevény széké«»A Székelyek« 33, lapján.
