Századok – 1881

Értekezések - HUNFALVY PÁL: A székely kérdéshez - I. 97

Л SZÉKELY К É R D É S H E Z. Jelszó. Sokat újra kell tanulnunk. ELSŐ KÖZLEMÉNY. I. »Timon Sámuel a székely névnek a szék-helybői való származtatását nem tartván elfogadhatónak, azt állítja, hogy a székely nevezés régi szó, mely őrt jelent. Szerinte ugyanis Magyarország némely urodalmaiban, mint a Regéczibeu, a hegyek és erdők őreit mai napig is (1754-ig) székelyeknek nevezik. Timon nézetét fogadták el mindazok, kik az erdélyi székelységet valamelyik magyar király által telepített határőrök maradékainak tartják, mint Pray és Fejér György, ki szerint a székely nem nemzeti, hanem foglalkozási név, mely megfelel az örök nevének. Ezen véleményt hirdeti Hunfalvy Pál is, ki a Timon egyszerűen oda vetett értelmezését nyelvészetileg is igazolni törekszik.« így ír Szahó Károly a »Századok« 1880-iki folyamának 406. lapján. Kénytelen vagyok megvallani, — habár ezáltal »gyenge historikus létemet«, melyet már is kiismertek bennem, vallom meg — hogy Timon Sámuel »Imago«-ját nem olvastam volt addig ; az egyszerűen oda vetett értelmezéséről nem is volt tudomásom. Különben bizonyosan, már ezen állítása miatt is, idéztem volna munkáját. Mert ez, hogy Timon idejében (1734 táján, mert Timon már 1736-ban meghalt) a Regéczi urodalomban a hegyek és erdők őreit székelyeknek nevezik vala, csakugyan nyomós adat, ha igaz a Timon állítása. Figyelmezve lévén ez íróra és azt forgatván, látom, hogy kételkedik sokban, a mit mások nagyon könnyen elhisznek ; Századok. 1881. II. füzet. 7