Századok – 1880
Könyvismertetések (Név nélkül vagy álnéven.) - Horváth Árpád: Oklevéltani jegyzetek 763
765 történeti irodalom. csak igazán egy rég érzett égető hiányt pótolni szakirodalmunkban; hiányt, mely ásít s melyet betölteni Horvát Árpád széles ismerete s tudománya van hívatva. Magyarország Czímertára. Kiadja Altenburger és Rumbold. Szövegét írja Tagányi Károly. Budapest, 1880. Érdekes vállalat első füzetét mutatjuk be olvasóinknak, a mennyiben irodalmunkban ily terjedelmes és rendszeres czímerészeti munka eddigelő még nem jelent meg.1 ) Az egész mű lo füzetben 15 hónap alatt fog megjelenni, 150 lapon 1500 czímert fog bemutatni s tartalmazni fogja: az ország, a kapcsolt részek, a tartományok, a fenálló és kajdani vármegyék, a városok, a mezővárosok, és nevezetesebb községek czímereit. És lia a vállalatot siker koronázandja — a mit részünkről melegen óhajtunk s nem is hisszük, hogy másként történjék — akkor következni fognak a családok czímerei. A 10 negyedívnyi lapon közlött czímerek csinosak, rajzolás és metszés szabatos, a lenyomatok szépek s látszik, kogy műértők és szakemberek lelkiismeretes munkával igyekeznek a nagy közönséget kielégíteni. Az ország czímereit illetőleg óhajtottuk volna, kogy az Imre király (1196—1204) oklevelén előforduló pecsét, czímer közöltetett volna, annyival inkább, mert ez máskülönben a közönségre nézve nekezen hozzáférhető. A munka érdekességét emeli a szöveg, mert úgy látszik, szakértő czímerész írja, kinek stylja világos, egyszerű, könnyen érthető, pedig merőben új úton jár s épen ezért felette nagy nehézségekkel kell megküzdenie s annál inkább, minél komolyabban s lelkiismeretesebben igyekszik terhes feladatát megoldani. Ennél fogva czélszerűnek tartom, kogy művére még most az első füzetnél, mikor még könnyen hasznát is veheti, egy pár észrevételt tegyek. A czímer-pajzs bemutatásánál az alak felosztása nem a legszerencsésebb, mert a magyarázatban van ugyan kimutatva jobb-és 5aZ-oldal, de kát akkor mi légyen az a J. K. L. M. között levő tér ? Mikor a pajzsnak jobb- és JaZoldalát akarjuk bemutatni, akkor e végre egyszerűen egy hasított czimer-pajzst kell hasz*) A mennyiben Dugonics Andrásnak : »A Magyaroknak uradalmaik. Pest és Pozsony 1801. s Pálmának Heraldicae Reg. Hung. Specimen Vindobonae 1766« részint sokkal kisebbek, részint már túlhaladott álláspontokat foglalnak el.
