Századok – 1880

Állandó s tárcza rovatok - A Hunyad megyei tört. és régészeti társulat két első ülése X.

tárcza. 863 in dicto district« Hatlizak existentem.« Adományozza pedig e birtokot »ro eadem in desertis constitutae vacuac ulterius pcrmaneant, sed potius inhabitantium copia decorentur«. Hogy pedig az oláhság az általa mind nagyobb számban elárasztott terület hely- és folyóneveit mily gyorsan saját idiomjálioz alakította, arra nézve fényes bizonyítékot tartalmaz egy nyolczvan évvel elébb 1302-ben László erdélyi vajdától kibocsátott itéletlevél. Ebben a Nagy Lajos idejében már Csernanak nevezett folyó ősi magyar néven »flavins Egrug« (Egrügy, Egerügy) említtetik s> ime nyolez évtized alatt feledésbe megy a szép név sok más hely- és családnévvel együtt. Ugyanis ez itéletlevél (melyet dr. Sólyom Csanádi István tüz gyújtói közül Cs.-Kereszturon múlt télen mentett meg) megbecsülhetlen adatokat tartalmaz az ősi magyarság viszonyain kivül Ilunyadmegye akkori beosztására nézve is. E szerint a megye akkoriban hét várhoz той beosztva megannyi nemzetségként. »Comprobaverunt . . . testibus nobilibus praedialibus et de qualibet cognatione provincialium Septem castronim. E Septem castrorum nem tévesztendő össze a szász hét várral, mert az itéletlevél világosan Ilunyad megyére vonattozik s abban Keresztúr és Pestes valamelyik határrésze felett folytatott per tárgyaltatván, a szászok e perben nem szolgálhattak volna comprovincialis nemes felékűl és így eskütársakúl. A pörben felsorolt családnevek is nagyérdeküek, mert a magyarság uralkodó voltát igazolják. így A Pcstcsről Batir comes és vérsége Clianad (ma is élő család neve s épen egy ilyentől került a becses okmány) Ebes, Tyborcz,Loránd, János, Cherke ; Péter Szerekes fia ; Péter és Pál Bács fiai ; Bálint és Bács (Baas). Bori: fiai ; Bálint és Pál Zene fiai ; Pál, Myko és Cliaba, Márton fiai ; Demeter és Miklós Içjech fiai stb. A másik pörös fél Kereszturon : Domonkos llomanus fii, Telök, Mihály, András Ján Vagy Jank és Egyed István fiai ; István Pál fia. A Batiz és Bács nevet két strigymenti falunk őrizte meg s az itt említett ős magyar nevek viselői első foglalásu birtokaikra hivatkoznak (possessio haercditario de Pestus) épen mint Fel-Pestesen a Makray család őse Gecze első foglalás alapján birta faluit, melyeket egy 1329-beli oklevélben így sorol fel Bobért Károly : Nagy-Pestos (ma Fcl-Pestes), Középlak : (ma Zsoszán), Nándor (ma is az), Öly ves-Saágli a mai Nándor Yálya mind ott egymás mellett. Az alpestcsi peres levélben előfordulnak még »Barmachalet«, »Brich« Barvigagi dűlők s az akkori róni. cath. »Minden szentek« temp-