Századok – 1880

Állandó s tárcza rovatok - A Hunyad megyei tört. és régészeti társulat két első ülése X.

.874 tákcza. loma. Al-Pestes magyarsága egyébként később is megtartotta nemzetiségét, mert 1488-ból egy dr. Sólyom által felmutatott okmány »Ördög martja«, »Hidegkút«, »Patakszorosa« stb. dűlő neveket sorol fel. Keresztúri Turka család érdekében 1496-ban Telegdi István erdélyi alvajda örökesketést eszközölvén, Pestesi Zakarias alispánt, Csanádi Benedek, Török Péter, Boythory Antal, Bodor Benedek, Bodor Barnabás, Byro Máté, Lörinczy Benedek, Fekete Ferencz, Kerek Ferencz stb. neveket sorol fel. Az alpestesi itéletlevélben (1302) már fennebb említett hét várra vonatkozólag dr. Sólyom szintén eszközölt nyomozást s ügy találta: hogy Déva, Hunyad, Hátszeg, a régi Város (Szászváros, Zázváros) voltak ilyenek a Maros balpartján ; a jobb parton M.-Illye Algyógy, Arany és Solymos községekben vagy ezek körül feküdték királyi várak, mit az e tájbeli tősgyökeres magyar nevek is igazolnak, mit a később túlsúlyra jutott oláhság se ferdíthetett el teljesen. Itt van а р. o. Arany körül Nagy-Ag alatt Veremága (ma Vormága), Haró, Kéménd, Bánpatak, Folth, Eápolt, Bábolna, Hoinorod, Almás, Kenget, Tekerő, Balsa, Csükmő, (a mai Csigmot) mint Mátyás király nevezi egy dr. Sólyom által feltalált eredeti oklevélben. Illyei Dénes erdélyi alvajda részére ugyanazon levélben Thewrek falu adományoztatik, mi azért érdekes, mert a török nyelven völgyszorost jelentő Csigmo v. Csokmő mellett jő elé a Török név is. A Maros mentén Solymoson (mint egyik valószínű királyi váron) túl ott találjuk maBezsáut, melynek eredeti neve a Makray család levéltárának egyik oklevele szerint Besén, ott volt Kiskaján, Kajántö, Kajánfő, Tatamérháza, Hosezuliget. Az utóbbit ma Szuligetnek nevezik s dr Solyom kérdésbe teszi : vájjon nem itt kelt-e Nagy Lajosnak fennemlitctt adománylevcle (»Datum in Castro nostro Lygeth«) ? Maros-Ilye körül szintén volt első foglaláskori magyarság, mert még az 1819 — 20-beli conscriptio is »Székely örökségeket« említ, mi átvitt értelemben primae occupationalis birtokot jelent : mert azzal vélték a descensus jogán alapuló birtokot legbiztosabban megjelölhetni, épen úgy, mint a székelyföldön, hol adományozás nem volt. Déva vára körül a lakosság physiognomiája is elárulja már a magyar származást. A közelebbi faluk magyar nevüek ; Barcsay Akos fejedelem egyik nemes levelében a mai Vulesesdet is Völcsesdnek, Kaont Konynak említi fel. Ez utóbbi szó Konya jelző szavunkban él ma is, törökül sátort jelent s a régi magyar nyelv is ily értelemben használhatta.