Századok – 1880
Értekezések - TORMA KÁROLY: Budapest története I. köt. Írta Salamon Ferencz - 500
TÖRTÉNETI IRODALOM. 514 két nézetet össze lehet majdan egyeztetni, ha az e tekintetben tágabb alapon folytatandó vizsgálatok a közlekedési szempontokon kivűl főleg a hadászatiakat fogják irányadónak venni. Salamon felfogása mellett észszerű erős okok szólnak. Több mint valószínű, bogy a dunaparti római ût a dunai limes egyes statióit összekötő s voltaképen e limes vonalán haladó hadút volt, s bogy azon belül többé-kevésbbé egyenközűleg vonúlt a birodalmi út, melyrek iránya a kereskedelmi érdekeknek megfelelően természetesen más, de mégis olyan volt, mely a hadászati másik útiránynyal összefüggött ; vagyis, hogy a parti castrumokat összekötött hadút fedezte a birodalmi útat, ez pedig, amannak táborhelyeivel mellékszárnyakkal levén összekötve, a dunai védvonal egyes táborhelyeinek a központi városokból szükség esetén segélycsapatokkal való gyors ellátását lehetővé s kényelmesebbé tette a mellett, hogy a kereskedelemnek is, mely a kerülő útakat abban az időben is lehetőleg mellőzte, a duuaparti úténál egyesebb irányt biztosított, Sőt a Notitia Dignitatum adatai analógiája szerint nagyon hihető, hogy nemcsak e későbbi korban, de eleitől fogva a birodalmi belső út, melyen a helységek és valószinüleg a castrumok egész sora lehetett elhelyezve, egy második hadútat képezett, melyre mint második stratégiai alapra a limes külső védvonalát alkotó parti castrumok mintegy rátámaszkodtak, a külső vonalt gyalogság, a belsőt pedig lovasság védelmezvén. A későbbi kor dunaparti castellum-sora pedig a harmadik stratégiai vonalnak tekinthető. Ónként érthető azonban, hogy Salamon e combinatióit is, melyek szerint Antoninus Itinerariumának állomásai más helyekre esnek, mint Mommsen-Rómeréi, csak az általa kijelölt útirány mentén tényleg constatálandó római helységnyomok erősíthetik meg. Yajlia ne kellene hosszasan várnunk a tagadhatatlanul fáradságos miveletre, melynek bizonnyal bekövetkező eredménye hazánk ókori föld- és helyirata körüli tudásunk tetemes gyarapodása leszen. Salamon szerint a Villány (Antianae) és Pécs-Várad (Altimim) közti útvonalból kiágazó szárnyvonal végpontjára a Duna mellé Pakshoz Lugio esik ; Kölesdhez ad Statuas állomás ; a közben kiszakadó szárnyvonal végére Szekszárdhoz Alisca ; Tolnához Ripa alt a, ; Vajtához Lussonium ; Duna-Pentele-Sárkeresztúrhoz Annamatia ; az útból kiágazó szárnyvonal végpontjára szintén a Duna mellé Duna-Penteléhez vagy A.-Baracshoz Inter cisa ; Baracska-Martonvásárhoz Vetus Salina ; egy szárnyvonal végére, hasonlókép a Duna mellé Tétényhez Matrica ; továbbá Bicskéhez Со,тропа ; Tatához Adlacum felicis ; az útból e tájt kiágazó szárnyvonal végpontjára a Duna mellett Duna-Almáshoz medio Crumero ; sBrigetio alatt Kis-Igmándhoz Azao.