Századok – 1880
Értekezések - TORMA KÁROLY: Budapest története I. köt. Írta Salamon Ferencz - 500
TÖRTÉNETI IRODALOM. 509 Aquincumba mint végpontba öt útvonal sugárzott, t. i. : a Duna partszegélyén Eszék, aztán Pécs, Pettau-Székesfebérvár, Komárom illetőleg Szőny s végül Bicske felől és mellékútként az esztergom-szent-endrei dunaparti út. A taurunum-brigetiocarnuntumi birodalmi út, a pannóniai római utak e fő artériája, illetőleg a nagy nemzetközi út Salamon szerint a baranyai hegységen, a Sió mellékén s a bicskei völgyen vonúlt felfelé ; Aquincum útja ahhoz Martonvásárnál, Bicskénél s Duna-Almásnál csatlakozott. Salamon nem meri ugyan azt állítani, hogy minden állomás oda esett a hová kimérte, és hogy az út vonala teljesen az ; de ha forrásai s a területi viszonyok számbavétele nem csalnak azt kell föltennie, hogy a főút a Duna árterét kikerülve a fönsíkon halad. Helyesnek bizonyúl-e nézete s Pannónia úthálózatát annak alapján kell-e kivonnunk a térképen ? — a jövő mutatja ki. A rómaiak vízi közlekedésének mi nyoma sem maradt. Az Aquincumban állomásozott hajók valószínűleg nem teljesítettek hosszú vonalú közlekedést, hanem inkább csak révbeli szolgálatot. Városunk bár a birodalom szélén feküdt, központi helyvolt ; délről három, nyugatról két közlekedési vonal vezetett oda ; abban azonban, hogy központtá vált, többet köszönhetett a természetnek, mint a rómaiaknak, a kiknek érdeme csak annyi volt, hogy nagyjából követték a természet kimutatta vonalakat. Ok a nemzetgazdaságilag ma is beváló amaz elvet vallván, hogy nem annyira a városok teremtik a közlekedést, hanem a közlekedés hozza létre s virágoztatja fel a városokat : útjaikra, mint a rómaiság életerére, kiváló gondot fordítottak s mennyiben tudták, hogy a kereskedést a béke és a közlekedés könnyűsége, a biztosság és a szokások egysége .mozdítják elő, főleg ezek elérésére törekedtek példátlan erélyök egész mértékével. A barbár földdel való kereskedelmi érintkezésöket a dunáninneni leletek eléggé bizonyítják ; az ott lelt római érmek pedig azt, hogy a barbárok kereskedése nemcsak cserében állt, hanem pénzzel történt a vásár. Aquincum az északi és keleti kereskedés vonalán való fekvése, több kitűnően fentartott út odasúgárzása, végűi hadászati fontossága következtében gyorsan felvirágzott. TORMA KÁROLY. Századok 1880. VI. füzet. 34