Századok – 1880

Értekezések - Dr. MARCZALI HENRIK: Monumenta Germaniae Historica Tom XXIV. ism. 432

430 TÖRTÉNETI IRODALOM. 434 porum már Johannes Anglicusnak mondja és ez azután fenntar­totta magát. Megemlítendő, hogy budapesti muzeumi kézirat is fel van használva ; a minorita krónika egy folytatása, mely az 1269—91. évekről több érdekes és önálló jegyzetet tartalmaz, különösen keleti európai viszonyokról (213. 1.) A világ-krónikákon kivül a legtöbb családi vagy klastromi érdekekhez van fűzve. Fényes kivételt e tekintetben csak az úgy­nevezett kölni évkönyvek képeznek 1175—1220 évekről, melyek némileg folytatják a német hivatalos történetírást, A Hohenstau­fok és Velfek közötti harczban egészen a Hohenstauf párton állanak. A magyar ügyekre nézve is találunk bennök nevezeteset, Gertrud királyné megöletése ugyanis itt oly szí nben j elenik meg, ami­nőben valószínűleg a királyi udvar feltüntette, különösen Német­országban. El van beszélve, hogy a magyar király magyarjai segé­lyével nem birt sehogysem bevenni egy bizonyos várat és német nejének tanácsára azután német sereggel be is vette. Ennek következménye természetesen a németek kitüntetése volt, mi a magyarokat oly mélyen sértette, hogy összeesküdtek a király ellen. A királyné ezt megtudva, futásra birta a királyt, maga a palotá­ban maradt, remélve, hogy nőt nem bántanak a magyarok. De a magyarok, alig hogy a király eltávozott, fegyveresen betörtek, és a királynét állati kegyetlenséggel megölik. A király e hallatlan bűnért szigorúan lakoltatta nemcsak a tetteseket, hanem párto­saikat is. — Látjuk, nem épen új dolog a történeti események­nek a nemzetiségi érdekeknek Prokrustes ágyába fektetése. Az adat hitelességét az is csökkenti, hogy az az 1210-iki évhez van bejegyezve, holott Gertrudot 1213-ban ölték meg.1) A XIII. sz. közepe táján, midőn az e kötetben kiadottak legnagyobb részét irták, hazánk szomorú sorsa a tatárjárás és következményei folytán közérdeket keltett és ez még az angol és franczia krónikákból is kitűnik. Meglehetős számos volt a Magyarország pusztulását sirató és Istentől részére kegyelmet kérő ének. Uj és fontos adatokkal különösen egy e könyvben köz­zétett töredék bővelkedik, melyet még Pertz irt le a párisi nemzeti könyvtár egy XlII-ik századi kéziratából és melyet most Waitz adott ki az Annales Frisacenses mellett mellékletül.'-) Minthogy a töredék különösen Erdély történetére nézve kiválóan fontos és rövid, e helyen is közöljük. Ugy látszik, egy egykorú levél kivonata. Az úr testté lételének 1241. évében, az úr feltámadásának nap­ján a tatárok a havasokon és erdőkön áttörve, Magyarországnak egy *) A 15. lapon. 2) A 65. lapon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom