Századok – 1880

Könyvismertetések (Név nélkül vagy álnéven.) - Szent Benedek élete. Szentimrey M. ism. T 435

430 TÖRTÉNETI IRODALOM. 435 Rodana nevü városába jöttek, e's ott 4000 embert vagy többet megöltek. Ugyanazon napon egy más tatár hadsereg betörve a Burza nevü tartományba, az erdőn túli tartomány seregének vezérét, minden emberével együtt leölte. Ugyanazon hét keddén a Nosa nevü városban G014 keresztény esett el, csütörtökön Kűmelburchban (Küküllővár ?) azt mondják, több mint 30,000 lelte halálát. Misericordia vasárnapja előtti csütörtökön a Hermann városa nevü községben több mint 100,000 hullott el, mint állítják. Ugyanazon napon Béla Magyarország királya megszámlálhatatlan sereggel megütközvén, Bathuunal a tatárok fő királyával, alig birt menekülni és fájdalom ! 10,000 emberét vesztette vagy még többet. Azon csatában három püspök és két érsek is elesett. A Clusa nevü várban is megszámlálhatatlan sok magyar veszett el és ugyanaz történt Váradon, Tamás testvérek városában, az erdélyi Fehérvárban és Zaliz városában. Ez helyeket, számokat és napokat tekintve, kimerítőbb előadása a tatárjárásnak különösen Erdélyre nézve, mint eddig birtunk. Sajnos, a túlságos nagy számok, úgy látszik, a páni félelem friss hatása alatt keletkeztek és azon adat, hogy a nagy csata Batu kán és Béla király közt már apr. 11-én történt volna, Rogerius hiteles előadásába ütközik. így is nagybecsű az emlék Erdély akkori populatiójának ismeretére nézve. Az erfurti minorita krónika egy érdekes adatot szolgáltat Sz.-István király jellemzéséhez, de ez sem igen megbízható, mert forrását nem tudjuk. Azt ii ja róla »Statura pusillus, corde magnus, nobilis progenie, nobilissimus fide. Huius s. Stephani regis festivitas in Ungaria sollemniter tanquam apostoli celebratur.«1) A krónikás 1265 után ir és Sz.-István életét Lajos császár idejére (840 körül) teszi! Az altaichi Hermann krónikájának folytatója több érdekes adatot szolgáltatnak Bajor Otto magyar királysága történetéhez. 2) Vajba remélhető volna már valahára hazai kútfőinknek is ily rëndszeres és criticai kiadása ! DR. M. H. Szent-Benedek élete és hatása és a szerzetesi intézmény történelmi és társadalmi jelentősége. Irta Szentimrei Márton. 1880. Komárom. 500 lap. Ara? A Benedek-rend az idén ünnepelte rendalapítójának : Sz.Benedek születése 1400. évfordúlóját. E munka ez alkalomra íratott. Szerző, ki e munkájával az általános történelemben való ») A 183. lapon. 2j 57. 1.