Századok – 1880

Értekezések - Dr. MARCZALI HENRIK: Monumenta Germaniae Historica Tom XXIV. ism. 432

430 TÖRTÉNETI IRODALOM. 433 német, latin) ne legyen irva. Lehetnek olvasók, kiknek ez nem fog tetszeni, — mi nem tartozunk azok közé. És miután az egész munka folyamában a szerző kitűnő jártasságot tanúsított a chartographiában, valóban már csak azértis megérdemelte, hogy oly nemes pártfogóra találjon, mint gróf Csekonics Endre, kinek bőkezűségéből szerző a különben is igen szép kiállítású munkát három térképpel, és gr. Niczky Kristóf arczképével diszesithette. A bárom térkép a Bánság három fontos korszakát, 1723, 1761. és 1778 évekből tünteti elő, és a munka becsét nagyon emeli. Ha főuraink ezen az úton haladnak, és a nemzet szellemi érdekeit is felkarolják, czimereik uj fényben fognak ragyogni, és nevük elválhatlan lesz a nemzet dicsőségétől. A tudomány nevében fejezzük itt ki gr. Csekonics Endre iránt hálás elismerésünket. A munka folytatását, ha időnk és a »Századok« szerkesztő« sége megengedi, e rovatban annak idején szintén méltatni fogjuk, PESTY FRIGYES Monumenta Germaniae Historica. Scriptor. Tom. XXIV. Hanuoverae. 1879. fol. 9141. Századunk e legnagj obbszerű kútfő-kiadó vállalatának e legújabb kötetében is több becses hazánkra vonatkozó történeti adat találkozik, úgy mint az előbbiekben. Miután a kiadást Pertz visszavonulása a vállalattól, majd halála egy ideig félbeszakította, most már Waitz György vezetése alatt jelenik meg. E kötet legnagyobb részét a Bajnamelléki, lotharingiai és belgiumi emlékek foglalják el és így aránylag csak kevesebb benne az általános birodalmi, vagy épen európai érdekű. Nagy számmal vannak ugyan benne világkrónikák, különösen franciscanus szerzőktől, de ezeknek inkább csak irodalmi az értékük, a mennyiben mutatják, mily forrásokból merítettek a XIII. sz. világtörténeti irói és mily gyarlók voltak azon kor tankönyvei. Ide tartozik az erfurti és a mantuai krónika, különösen pedig a Flores Temporum czímű, melyet, mint kiadója Holder-Egger kimutatja, egy sváb minorita írt 1292 és 1298 közt. Ezeknek, melyekben legkevesebb az anyag, legtöbb bajjal jár a kiadása. így a »Flores Temporum«-nak alig század része eredeti, a többi mindenünnen összehordott, és alig képzelhető fárasztóbb munka, mint a kiadóé, ki majdnem minden sornál más-más kútfőt kénytelen kimutatni. Ezen különben nagyon száraz és üres krónikákban különösen érdekes, hogyan fejlődik ki lassankint a nőpápa mondája. Az erfurti és a metzi krónikában még névtelenül és hazátlanúl fordul elő, a Flores Tem-