Századok – 1880

Értekezések - JAKAB ELEK: A Pragmatica Sanctio története Erdélyben IV. közl. 300

ЛАКАВ ELEKTŐL 317 rr. tudtára kir. biztosúl kinevezte Czernin Theobáld tábornokot és marsai-helytartót s liiv alattvalóit az ezen és korábbi kir. leiratokban velők közlöttek országgyűlési tárgyalására és elintézésére utasitotta. A két okirat sokban egymásnak merő ellentéte. Az elsőben a kk. és rr. azon kérésére : adná ki megerősítve Leopold hitlevelét, vagy erősitse meg azon szavakkal, melyekkel eldődei — a királyné egyenesen nem felelt, úgy vélte — írja — hogy trónraléptekor adott biztosító kir. levele megnyugtatta őket, de minthogy sürgetik, tehát biztosítja kedves Erdélyországa összes alattvalóit, mindhárom nemzetből és a négy bevett valláson valókat a romai katholicusok közé értvén a görög egyesülteket is, minthogy azok is katholicusok : »hogy őket az ő jogaikban, törvényeikben, kiváltságaikban, mentességökben és kedvezményeikben, melyeket felséges eldődei, nagyatyja, atyai nagybátyja és édes atyja hitlevélben s későbbi legfelsőbb határozatoknál fogva nekik adott és engedélyezett, nemcsak megerősíti, de sértetlenül meg is tartja s minden törekvése oda lesz irányozva, hogy kedves Erdélyországában az elmék régi egyessége ismét helyre álljon, az ország egykori fényét és boldogságát visszanyerje, ígéreteit és királyi kegyelmét élvezhesse és azokban bővelkedjék. A királyné bizik hogy annak fiai is, mint hív alattvalókhoz s a haza igaz polgáraihoz illik, egyetértőleg arra igyekeznek hogy királyi gondjait mihamarább s minél nagyobb siker kövesse.« Az első osztályú sérelmek 3-ik pontja orvoslásául engedélyként adta meg az országgyűlésnek, hogy a törvényczikkeket a kir. biztossal egyetértve fogalmazza s ugy terjeszsze fel megerősítésre, a mi a Leopold-hitlevél 3. 4. 10. pontjaival ellenkezik ; a görög katholikusoknak pedig az előbbiekben rendeleti uton egyenjogúsítása — tényleg megsemmisítette azon hitlevél 1. 2. és 3. pontjai vonatkozó részeit. De még inkább kitűnik az ellentét a második oklevél tartalma vizsgálatánál. A királyné igazolni kívánja királyi atyját a pragmatica sanctiót illető erdélyi országgyűlési Nyilatkozatnak a törvények sorába ünnepélyes fel nem vétetéseért. '»Meghatároztátok volt ti, Erdély hív. kk. és rr. — úgymond — hogy azon Nyilatkozat, melynek a fejedelemség soha meg nem változtatható megállapításának és örök erejű és tartamú törvényének kell