Századok – 1880

Értekezések - JAKAB ELEK: A Pragmatica Sanctio története Erdélyben IV. közl. 300

318 A i'RAGMATICA SANCTIO TÖRTÉNETE ERDÉLYBEN. maradni, a köz törvények közé igtattassék be és vétessék fel ; de mielőtt rendes törvényczikk-alakba foglaltathatott s szokott módon megerősítés végett a felséges udvarhoz felterjesztethetett volna — megjegyzendő, hogy a pragmatica sanctio 1723-n kimondásától 1740-ig 8 év telt el, mi alatt a megerősítés megtörténhetett volua — a gondviselés felséges atyját az élők közül ki —s az örök életbe szólította át. . . .« Tehát a királyné nyolcz év múlva csakugyan elismerte, hogy a mit atyja uralkodó-házuk nőága örökösödése ügyében tett, törvény erővel nem bírt s ezen biány jóvátétele, az észrevett hézag kiegészítése végett, a kérdésnek a következő országgyűlésen újabban felvételét és tárgyalását, erről formaszerű törvény készítését, megerősítés, aláírás és szemtesítés végett a felséges királynéhoz fölterjesztését, s az így alkotott törvényczikknek Erdély többi köztörvényei közé ünnepélyes beigtatását komolyan megparancsolta, egyszersmind azt is meghagyva, hogy ezen örök jogú trónkövetkezéssel ellenkező s a királyi legfőbb tekintélyt és jogot sértő korábbi törvények hozandó új törvény által eltöröltessenek, annyival inkább, mert az új törvények hozásának eddigi akadálya, országgyűlési elnök nem léte, most megszűnt, Gr. Bethlen Adám jul. 30-kán költ kir. leirattal ez állomásra kineveztetvén. Azt is megparancsolta a királyné, hogy a római katholicus vallásuakra nézve hátrányos, a jezsuitákat Erdélyből száműző, pártfogóikat hűtlenségi büntetéssel megbélyegző törvényeket a következő országgyűlésen törvény által töröljék el s a jezsuiták Collegiuma birtokait a pura ßscalitasok sorából törvénynél fogva annyival inkább vegyék ki, mivel azt már néhai atyja kívánta, a királyné is többször megrendelte, s eljött az ideje, hogy királyi akaratjok valahára teljesedjék.« X) Az országgyűlési elnök kinevezése a vallásügyi gyökeres változtatások egyik akadályát megszüntette ugyan ; de a szívekből az ellene létező idegenséget nem irtotta ki ; s jellemző, hogy ez a királyi előadások más pontjai tárgyalását is csaknem lelietlenné tette. A kk. és rr. most más menekülési eszközhez nyúltak, az új elnöknek oly esküformát készítvén, mire az nem akart hitet *) Erd. Mr. főkorm. levélt. 1742-én 868. sz. alatt.