Századok – 1880

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY: Virág Benedek mint történetíró 207

208 V1BÁG BENEDEK, A hazai és európai állapotok kétségtelenül nagy hatással voltak népünk laza gondolkodásmódjára. A múlt század végén lezúgott forradalmi tények, a szabadság, egyenlőség és testvériség nevében, illetőleg annak ürügye alatt elkövetett garázdálkodások nemcsak Franciaországban, hanem Európa egyéhb államaiban s így hazánkban is visszahatást keltettek. A kormányok gyanakodókká és bizalmatlanokká lettek népeik iránt; a folytonos hadjáratok által fölriasztott és kimerített nép pedig apathiába esett. Az alkotmányos viszonyok felbomlottak ; megyékben, városokban és községekben csak elégedetlenség és panasz volt hallható ; s minél tovább tartott a háború okozta bizonytalanság, annál inkább terjedt el a reménytelenség leverő érzete. Ily körülmények között semmi sem természetesebb annál, hogy a nemzet jobbjai, kik vérző szívvel látták a régi erkölcsök hiányát, s az ebből eredő bajokat, irodalmi uton kezdték sürgetni a vallásos és nemzeties érzés felköltését, a hazafias szellem megerősítését, mint a melyek által egyedül látták lehetőnek a haza jövőjének biztosítását. Az a kis irói sereg, mely a nemeslelkű Kazinczy Ferencz körül csoportosúlt, valóban nagy munkát vitt végbe, midőn a nemzeti lélek felébresztését sürgette, midőn lelket öntött a megdermedt nemzet testébe, s ez által lehetővé tette a későbbi nem- ! zedéknek azt, hogy szellemkincseit megőrizhesse. i Ezen kifogyhatatlan buzgalmú bajnokok között nem utolsó helyen harczolt azon férfiú is, kinek emlékezetét ezen Társulat kebelében ezennel felújítani szándékozom, s kit méltán neveztek el kortársai a »nemzeti lélek tüzes ébresztőjének.« , Virág Benedek életéről keveset jegyzett fel az irodalom. Élete zajtalanúl, de nem akadálytalanúl folyt le ; mint a patak, mely olykor sziklák között kénytelen haladni, s ha azokon túl van, csendes folyásával áldást áraszt a partjain levő növényzetre. Ha röviden akarjuk jellemezni életét, akkor legtalálóbban teszszük azt saját szavaival, melyekkel az életrajzát kivánó barátainak felelt: »Születtem, szerettem hazámat s dolgoztam érte.«