Századok – 1880

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY: Virág Benedek mint történetíró 207

MINT TÖRTÉNETÍRÓ. 209 Született Nagy-Bajomban 1752-ben. Ifjú korában, mint tanúló, leginkább a régi görög és római remekírók tauúlmányozásával foglalkozott ; majd, midőn a papi pályára szánta magát, a bölcsészet és bittudomány lett kedvencz foglalkozási tárgya, Mint a pálosok szerzetének tagja, 17 81-ben szenteltetett fel pappá, tehát éppen akkor, midőn II. József császár a vallási türelem biztosítására erős rendszabályokhoz nyúlt-Virág a székesfehérvári középtanodában nyert tanári állomást ; ott érte őt 1786-ban szerzetének eltöröltetése, mely körülmény nem kis befolyással volt későbbi szigorú anyagi helyzetére. Ott érték még a franczia szellemi és politicai nagy mozgalmak hírei is, melyek megragadó változások előidézése folytán lassankint a magyar nemzeti élet legfőbb tényezőire fordították figyelmét. Midőn 1794-ben egészségi okokból sikerűit az annyira óhajtott nyugalmaztatását kieszközölnie, Pesten telepedett le, honnét utóbb Budára költözvén, ott egész haláláig, mely 1830. jan. 23-kán következett be, egészen a magyar irodalomnak élt. Munkásságának nagy részét a költészetnek szentelte, s e téren oly szép eredményt képes felmutatni, minővel azon korban csak igen kevesen dicsekedhettek. Költeményeiben van erő és méltóság, mely az olvasó lelkét felemeli ; van hazafias tűz, mely lángra gyújtja a szívet; van erkölcsi tartalom, mely tiszteletet parancsol szerzőjük iránt. Virág, mint költő, a tiszta hazafiságnak, a józan szabadságnak és az igazi erénynek hirdetője volt. Tartalmi és formai tekintetben a classicus ókor költőit oly szerencsével utánozta, hogy őt »a magyar Horácz« nevével tisztelték meg, — ami azon korban a költői érdem legnagyobb méltatása volt. Azonban nem szándékozom ezúttal Virág költészetének fejtegetésébe bocsátkozni. Csak érinteni kivántam jellemző tulajdonait, hogy kimutathassam, miszerint az, ki lantjával a nemzeti öntudat ébresztőjének avatta fel magát, a történelmi mult felkutatása mellett is ugyanazon eszmék által vezéreltette magát. Virágban megvolt a lélek összhangja. A komoly tudományok közül is azt választotta ki tanulmánya tárgyává, melyet legalkalmasabbnak talált arra, hogy az erényt, a szabadságot és hazafiságot felébreszthesse. Ezért fordult a költészet mellett oly